Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)
Jogszabályok
5. számú melléklet A védjegyek használatáról A vállalatok külkereskedelmi tevékenységének előmozdítása érdekében az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 1. A védjegy alkalmazása, megszüntetése a) A jó minőségű árukat — mindenekelőtt az exportra készülő és állandó minőségű árukat,- védjeggyel célszerű ellátni. b) Olyan árut, amely nem felel meg az állami szabványoknak, vagy ennek hiányában az egyéb minőségi előírásoknak, továbbá az úgynevezett osztályos árut védjeggyel ellátni nem kívánatos. c) Új védjegy bevezetésekor célszerű, ha a védjegyjogosult előzetesen megvizsgálja, hogy a bevezetni tervezett megjelölés nem sérti-e másnak korábban szerzett jogait. Ha a bevezetni tervezett védjegy külkereskedelmi forgalomra szánt terméken kerül alkalmazásra, úgy az export szempontjából figyelembe jövő országokban védjegykutatás végzendő. d) A külkereskedelmi forgalomban rendszeresen használt, külföldön bejegyzett védjegy megszüntetése tárgyában való döntés előtt a védjegyjogosultnak célszerű a Külkereskedelmi Minisztérium Jogi Főosztályának állásfoglalását előzetesen kikérnie. 2. Védjegylajstromozás, megújítás külföldön a) A védjegy külföldi lajstromozására irányuló megbízás terjedjen ki a védjegy árujegyzékének a Nemzetközi Áruosztályozás szerinti elkészíttetésére. b) A védjegyre vonatkozó lényeges jogok, valamint a vállalat nevének (cégnek) megváltozása esetén e körülménynek a külföldi védjegylajstromba való feljegyeztetése iránt célszerű haladéktalanul intézkedni. c) A külföldön bejegyzett védjegy megújításáról a lejárat előtt legalább hat hónappal célszerű gondoskodni. 3. Védjegylicencia a) Külföldi műszaki ismeret (találmány, know-how, kutatási eredmény stb.) megszerzése esetén a szerződésben rendelkezni célszerű arról, hogy a műszaki ismerettel együtt az annak hasznosításával előállított áruk megjelöléseként ismertté vált védjegy használatának joga megilleti-e a hazai vállalatot. 61
