Zakariás Egon: A védjegy - A Magyar Kereskedelmi Kamara Reklám Kiskönyvtára 1. (Budapest, 1973)

Jogszabályok

1. számú melléklet

1969. ÉVI IX. TÖRVÉNY A VÉDJEGYRŐL

ELSŐ RÉSZ

A VÉDJEGY JOGI OLTALMA

I. fejezet

A VÉDJEGYOLTALOM FELTÉTELEI A védjegyoltalom tárgya

!. § E törvény alapján védjegyoltalomban részesülhet minden olyan megjelölés,

a) amely alkalmas áruknak és más szolgáltatásoknak (a továbbiakban: áru) más áruktól való megkülönböztetésére, és

b) amelynek oltalmát a törvény nem zárja ki.

Megkülönböztető jelleg

2. § (1) Megkülönböztetésre alkalmas a megjelölés, ha az árunak más azonos vagy

hasonlójellegű árukkal szemben sajátos, eltérő jelleget ad.

(2) A megjelölés lehet különösen szó, szóösszetétel, ábra kép, színösszetétel, sík vagy térbeli alakzat, hang- vagy fényjel, vagy ezek együttes alkalmazása.

(3) Nincs a megjelölésnek megkülönböztető jellege különösen akkor, ha

a) az áru megjelölésére általánosan használják;

b) kizárólag az áru fajtáját, minőségét, mennyiségét jellemzőit, rendeltetését, értékét, származási helyét vagy előállítási idejét tünteti fel.

A védjegyoltalomból kizárt megjelölések

3. § (1) Nem részesülhet védjegyoltalomban a megjelölés, ha

a) megtévesztésre alkalmas;

b) használata jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütköznék;

c) másnak személyhez fűződő jogát sérti;

d) másnak az országban közismert védjegyével azonos, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonló, - még akkor is, ha a közismert védjegy belföldön nincs lajstromozva.

29