Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

IV. A közismert védjegy mint reklámpszichológiai jelenség

során a védjegy tulajdonosa az importőr külkereskedelmi vál­lalat írásbeli nyilatkozatával igazolta. c) Az Országos Találmányi Hivatal ezenkívül még több véd­jegyről állapította meg a magyarországi közismertséget. E ha­tározatok azonban nem fejtik ki részletesebben, hogy a közis­mertség milyen tényeken alapszik. Bár e határozatok megálla­pításait az ellenérdekű felek nem vitatták, s így azok jogerőre emelkedtek, azonban az általunk vizsgált téma szempontjából azok nem sokat mondanak. Ezért e határozatokról inkább csak a magyar joggyakorlat illusztrálása érdekében emlékezünk meg. Nevezetesen közismertnek minősítette az OTH a CARAVELLE, DACIA, TRABANT, ARANYFÁCÁN, CHLOROCID véd­jegyeket.31 3. A közismert védjegy a francia bírósági gyakorlatban A védjegy közismertségének megállapítása a francia bíró­sági gyakorlatban természetesen ugyancsak ténykérdés, amely utóbbi szociológiai gyökerekből táplálkozik. Ezt pedig a jog kénytelen tudomásul venni - állapítja meg a jogtudós tisztelet­re méltó szerénységével M. A. PÉROT-MOREL.32 A jelenlegi francia védjegytörvény (1964) hatálybalépése óta a francia bíróságoknak viszonylag kevés alkalmuk volt egyes véd­jegyek közismertsége, vagy annak hiánya tekintetében állást foglalni. Hozzátehetjük ehhez mindjárt, hogy az ítéletek indo­kolásának a közismertség tényével foglalkozó részletei szintén 31 Ipaijogvédelmi Kézikönyv. 3. kiadás, Budapest, 1978. 345. 32 M. A. PÉROT-MOREL: La dégénérescence des marques par excés de no toriété. In: Mélanges Bastian. Librairies Techniques. Paris, 1974. 2. köt. 51. 75

Next

/
Thumbnails
Contents