Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)

IV. A közismert védjegy mint reklámpszichológiai jelenség

során a védjegy tulajdonosa az importőr külkereskedelmi vállalat írásbeli nyilatkozatával igazolta.

c) Az Országos Találmányi Hivatal ezenkívül még több védjegyről állapította meg a magyarországi közismertséget. E határozatok azonban nem fejtik ki részletesebben, hogy a közismertség milyen tényeken alapszik. Bár e határozatok megállapításait az ellenérdekű felek nem vitatták, s így azok jogerőre emelkedtek, azonban az általunk vizsgált téma szempontjából azok nem sokat mondanak. Ezért e határozatokról inkább csak a magyar joggyakorlat illusztrálása érdekében emlékezünk meg. Nevezetesen közismertnek minősítette az OTH a CARAVELLE, DACIA, TRABANT, ARANYFÁCÁN, CHLOROCID védjegyeket.31

3. A közismert védjegy a francia bírósági gyakorlatban

A védjegy közismertségének megállapítása a francia bírósági gyakorlatban természetesen ugyancsak ténykérdés, amely utóbbi szociológiai gyökerekből táplálkozik. Ezt pedig a jog kénytelen tudomásul venni - állapítja meg a jogtudós tiszteletre méltó szerénységével M. A. PÉROT-MOREL.32

A jelenlegi francia védjegytörvény (1964) hatálybalépése óta a francia bíróságoknak viszonylag kevés alkalmuk volt egyes védjegyek közismertsége, vagy annak hiánya tekintetében állást foglalni. Hozzátehetjük ehhez mindjárt, hogy az ítéletek indokolásának a közismertség tényével foglalkozó részletei szintén

31 Ipaijogvédelmi Kézikönyv. 3. kiadás, Budapest, 1978. 345.

32 M. A. PÉROT-MOREL: La dégénérescence des marques par excés de no toriété. In: Mélanges Bastian. Librairies Techniques. Paris, 1974. 2. köt. 51.

75