Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
II. A védjegy és az alkalmazott pszichológia
nak elő, azonban változatlanul alacsony áron. A Japánról alkotott korábbi kép gátolta az értékesítést és ezzel az ipari fejlődést is, és ezért a vállalatok sok terméket olyan védjeggyel ellátva hoztak forgalomba, amely a vevőket nem emlékeztette arra, hogy az áru származási helye Japán. Ezek között a legsikeresebb a csak latin betűkkel írt CANON védjegy. A francia konyak, bor, sajt világhírű. Érthető ezért, hogy az ezeket a termékeket előállító, ill. forgalomba hozó francia vállalatok minden esetben francia nyelvű védjegyet használnak. Azt lehetne hinni, hogy a gyártási technológia, vagyis az, hogy a termék előállítása mi módon történik, érdektelen a termékről alkotott kép kialakításánál. Mégis számos védjegy utal a termék létrejöttének folyamatára. Különösen vegyipari vállalatok alkalmaznak előszeretettel olyan ábrákat, amelyek a termék kémiai úton történő előállítására utalnak, ilyen a kemence vagy a lombik ábrája. A régimódi gyártási eljárások ábrázolása különösen alkalmas a védjegy elemeként történő felhasználására. Egyszerű szerszámok, régi kézművesek romantikus képe, kicsiny műhely ábrázolása a termékkel kapcsolatban barátságos atmoszférát teremt. A korszerű termelés higiénikus, „hűvös”, láthatatlan. E „hűvös” termelési módra tekintettel hozták létre az iparvállalatok az ugyancsak „hűvös”, elvont grafikai felépítésű védjegyeket. 6. Asszociáció a védjegyről az áru minőségére Az emlékezés során korábbi érzékleteink — lecsökkent erősségben, hiányosan —, de rövid időre újra felidéződnek, de azon ingerek nélkül, amelyek eredetileg létrehozták őket; a korábbi érzékietek reprodukálódnak. Ez a pszichológia egyik legrégibb felismerése, amely elvontabban a következőképpen fogalmazható meg: az érzékietek 31
