Vida Sándor: A védjegy pszichológiai és jogi megközelítésben (Budapest, 1985)
II. A védjegy és az alkalmazott pszichológia
5. Az előállítás helyéről informáló védjegy A gyártó vállalat telephelye, ill. az erre való utalás egyaránt kelthet kedvező vagy kedvezőtlen asszociációkat. A földrajzi heh hírneve fennállhat már régóta, de lehet újkeletű is. Ez utóbbi az eset rendszerint akkor, ha a közelmúltban történt ipartelepítés eredményeként működik az előállító vállalat a meghatározott helyen. A földrajzi elnevezések természetesen a leghatásosabb származásjelzők, ezekre azonban kizárólagos jog nem biztosítható egyetlen vállalat számára sem. Minden az adott területen működő vállalatnak lehetővé kell tenni a szabad felhasználást. Ezenfelül a földrajzi név általában csak akkor lehet alkalmas védjegyként való bejegyzésre, ha abból a fogyasztók nem következtetnek bizonyos termékre. Ellenkező esetben a földrajzi megjelölés eredetmegjelölésként oltalmazandó, mint amilyen a TOKAJI, GYULAI, HERENDI stb. A védjegyekben felhasznált földrajzi megjelölések lehetővé teszik, hogy az előállító, a vállalatról a vevőkben kialakuló vagy kialakult képet a gyártás helyéhez lokalizálja, hozzákapcsolja. A helységnév azonban nem az egyetlen olyan megjelölés, amely alkalmas arra, hogy a vevőben földrajzi vonatkozású asszociációt ébresszen. Bizonyos jellegzetes dolgok nevei ugyancsak hasonló benyomást kelthetnek. Dyenek a Kreml toronyórája, a budapesti Halászbástya, az Eiffel-torony stb. A szélmalom, valamely torony, kastély, városháza, folyó, tó és hasonló ábrák, nevek ugyancsak a földrajzi hely képzetét kelthetik, ha azok mint bizonyos helyi szimbólumok kellőképpen ismertek. Ilyen a kecskeméti városháza a barackpálinka emblémáján, vagy a RÁBA védjegy, amelyről ma már a legtöbben a gyárra és nem a folyóra asszociálnak. 29
