Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Hatodik fejezet. Az oltalom ideje
A Szovjetunió szerzői joga a védelem időtartamát a szerző életére biztosítja; halála után örököseit ez a jog a halál évének január 1-től számított 15 esztendeig illeti meg. Rövidebb a szerzői jog védelme a Szovjetunióban a következő művekre: Tánc-, pantomim-, filmszövegkönyv (filmforgatókönyv) és filmszalag védelmi ideje tíz év. Fényképészeti művek és fényképészeti művekhez hasonló módon alkotott művek szerzői jogvédelmi időtartama: egyes felvételre vonatkozóan öt év, felvételgyűjteményre vonatkozóan pedig tíz év. Az utóbbi esetben a fényképész szerzői jogának megvédéséhez még az is szükséges, hogy minden egyes felvételen feltüntesse cégét vagy nevét és lakhelyét, továbbá a fényképészeti mű megjelenésének évét. A folyóiratokra és más időszaki kiadványokra, továbbá enciklopédikus művekre vonatkozóan az oltalmi idő a megjelenéstől számított tíz év. Az Egyesült Államokban az általános oltalmi idő az első megjelenéstől számított huszonnyolc év. Ez időtartam lejárta előtt, de csak a huszonnyolcadik évben kérelmezheti a szerző vagy örököse az oltalmi időnek további huszonnyolc évvel való- meghosszabbítását. A Jordító. szerzői jogának oltalmi ideje törvényünk szerint független attól az oltalmi időtől, amelyet az eredeti mű szerzője, illetőleg örököse élvez. Mozart művei ma a szerzői jogi oltalom alól felszabadultak. Szövegei is. Ha a Mozart-opera szövegét ma valaki újra lefordítja, a fordítás szerzői joga a Mozart-szöveg idegen nyelvű szerzőjének jogától teljesen függetlenül alakul, vagyis kiterjed a magyar fordító életére és halála után ötven évre. Az első világháború után az egyes országok, annak felismerése mellett, hogy a háborús viszonyok között a szerzői jogok értékesítésének lehetősége korlátozódott, sőt sokszor teljesen megbénult, a szerzői oltalom időtartamát meghosszabbították. A magyar törvény nyolc évvel hosszabbította meg a törvényben biztosított védelem időtartamát azon művekre nézve, amelyeknek védelmi ideje a törvény életbelépésének napián, 1921. december 31-én még nem járt le. De csak abban az esetben, ha a szerző a törvény életbelépése előtt már meghalt (88. §). Hasonló rendelkezéseket hoztak más országok is. Van több olyan ország, amely a védelmi időt a második világháború után is ugyanilyen okból újra meghosszabbította. Az 1947. évi XVIII. törvénybe foglalt párizsi békeszerződés IV. mellékletének A) fejezete rendelkezik az ipari, irodalmi és művészeti tulajdonról. Az A) fejezet 3.. pontja szerint, a Magyarországon a háború kitörésekor éi’vényben volt. illetőleg ezen «4
