Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Ötödik fejezet. A szerzői jog korlátozásai
tárgyalásokon, tanácskozásokon vagy összejöveteleken tartott beszédeket kiadni. Ez a jog nem vonatkozik a~6?§ 6. pontja alá eső gyűjteményes kiadásra. A szónok beszédeit gyűjteményes kiadásban csak a szónok beleegyezésével lehet megjelentetni (9. § 5. pont). f) Nincs szükség a szerző beleegyezésére már megjelent zenemű egyes helyeinek hű idézéséhez, továbbá mar megjelent egyes lasebb zeneműveknek vagy zeneművek egyes kisebb részeinek a cél által indokolt terjedelemben való felvételéhez olyan nagyobb munkába, amely tartalma szerint önálló tudományos műnek tekinthető, avagy olyan gyűjteménybe, amely többek műveiből kizárólag iskolai használatra szerkesztett, ha a forrás és a benne esetleg megjelölt szerző világosan meg van nevezve (47. §). Az írói műveknél a törvény az iskolai használaton kívül az egyházi használatot is megengedi. A zeneműveknél csak az iskolait. Itt is büntetendő cselekmény a forrás és a szerzői név feltüntetésének elmellőzése. g) Nincs szükség a szerző beleegyezésére valamely megzenésített kisebb verses műnek vagy nagyobb verses mű egyes kisebb részeinek, ugyancsak nyilvános zenei előadása alkalmával, kizárólag a hallgatóság használatára, műsorral kapcsolatban, hangjegyek nélkül való többszörösítéséhez és forgalomba helyezéséhez [47. § (2) bekezdés]. Kizárólag hangverseny hallgatósága számára készülhet ilyen verses szöveg a műsorral együtt, a szerző engedélye nélkül. Zenés színmű hallgatósága — színházi közönség — részére ilyen nem készülhet. — h) A szerző beleegyezése nélkül készíthető ingyenesen, nem üzletszerű használatra, egyes példány az írói műről és a zeneműről [5. § (2) bek. és 46. §p ~ ~ Ilyen törvényes rendelkezésre hivatkoztak a külföldi rádiótársaságok hazájuk bírósága előtt azokban a perekben, melyeket a szerzők indítottak a rádiótársaságok ellen műveiknek — engedély nélküli — magnetofonszalagra történő felvétele miatt. A külföldi bíróságok a szerzők kereseteinek helyt adtak. Kimondották, hogy a törvénynek ilyen kivételes korlátozásai a teljesen nincstelen emberek azon igényét vannak hivatva szolgálni, hogy saját magáncéljukra egy műpéldányt lemásoljanak. A rendelkezést törvényünk a német birodalmi törvényből vette át. Kimutathatólag azt célozta ez a rendelkezés, hogy a Németországban divatos
