Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
során, amelyhez a jóhiszemű szerző hozzájárulását meg nem tagadhatja. Ez különösen a színpadi előkészületek során és akkor történik, ha a műre vonatkozó értékesítő szerződés célját csak bizonyos változtatás eszközlésével lehet elérni (pl. _filmesités). Még ilyen esetben is tiltakozhatik a szerző, ha a megváltoztatás mértéke vagy természete sérti a berni egyezmény római szövegének 6Ja cikkét. (Sérelmes a szerző becsületére vagy hírnevére.) A film, rádió és televízió területén a művek felhasználása elengedhetetlenül bizonyos mérvű — néha jelentős — átdolgozást igényel. Szerzőnek és értékesítő vállalatnak egyaránt körültekintő gonddal kell figyelemmel lennie erre a körülményre. A szerzőnek az átdolgozás bizonyos mértékével számolnia kell. Az értékesítő vállalat pedig nagy önmérséklettel járjon el és gondoljon a filmesítós, illetőleg sugárzás tárgyát képező mű szellemére, mondanivalójára, nehogy az átdolgozás eredménye a szerzőre sérelmes legyen. 12. Részesedési jog (droit de suite) Magyar jogunk nem ismeri ezt az intézményt, melyet a franciák kezdeményeztek. Ez a jog abban áll, hogy a képzőművészeti alkotások szerzői részesedést igényelhetnek abból a vételárból, amelyet műveik nyilvános árverésen elérnek, a szerző által eszközölt első értékesítés után. További előfeltétele a jog gyakorlásának, hogy az árverésen elért vételár az eredeti vételárat meghaladja. A törvény szabja meg, hogy a vételár hány százaléka illeti meg a festőt vagy szobrászt. Ennek a jogintézménynek az az elgondolás az alapja, hogy a legtöbb festőművész pályája első szakaszában rendszerint szerény pénzért adott túl alkotásain. Később, akár azért, mert a művész gazdasági ereje megnövekedett, akár azért, mert művészi hírneve gyarapodott, alkotásait jelentősebb — sokszor egészen kimagasló — vételárért értékesíti. Ebből következik, hogy viszonylag csekély ellenértékért eladott régebbi műveit a közönség később aránytalan magas árért vásárolja. Ha ez az értékesítés nyilvános árverésen történik, ahol a vételár ellenőrizhető, méltányosnak látszik, hogy a magas vételárnak egy része annak az alkotónak kezeihez jusson, aki eredetileg a művet szerény vételárért adta el. Ezt a jogot biztosítja némely külföldi jogszabály az írói és zenei alkotások kézirataira, valamint a képzőművészeti alkotások vázlataira is.
