Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
Ä«*' C* A Berni Egyezmény brüsszeli szövegé (11/bis) megengedi a rádióvállalatoknak, hogy a műveket — ha sugárzásukhoz szükséges jogokat megszerezték — mágnesszalagra kivételesen felvehessék és a sugárzást onnan eszközöljék. Ennek előfeltétele, hogy a Rádió a mechanikai felvételt saját eszközeivel kizárólag saját céljaira végezze és az így elkészült hangszalagot csak egyszer, legfeljebb korlátolt ideig használhassa, ennek az időtartamnak lejártával azt megsemmisítse. Kivételes, indokolt esetben a hangszalag archívumban, megőrzés céljából, elhelyezhető. Az ilyen felvételeket „ephemer” — rövidéletű, átmenetileg használható — felvételeknek nevezik. Az angol törvény 28 napban, a német törvénytervezet 12 hónapban, az osztrák töryény 3 hónapban szabja meg ezt a korlátozott időtartamot. Az új francia törvény a mechanikai felvételt igen szigorú feltételekhez köti. Kétségtelen, hogy a mágnesszalagra történő felvétel nemcsak rendkívüli anyagi jelentőséggel bír a rádióvállalatokra nézve, de műsorpolitikai szempontból is szinte lemérhetetlen előnnyel jár Külön jogai vannak a rádiónak saját sugárzásaira nézve. Jogszabály ugyan még nem oltalmazza a rádiótársaságokat az általuk sugárzott művek jogosulatlan átvitele vagy újrasugárzása ellen, de ez a kérdés már a tudományos érdeklődés homlokterében áll. Az az egyezménytervezet ugyanis, amely az előadó művészek és a fonogrammok nemzetközi oltalmát célozza, a rádiótársaság által sugárzott előadások oltalmát is célbavette. Az egyes rádiótársaságok sugárzása ugyanis olyan költséges előkészítést igényel, hogy az ilyen sugárzásnak engedély nélküli átvétele és felhasználása méltánytalan előnyt biztosít annak, aki befektetés nélkül veszi át engedély nélkül a másik rádióvállalat sugárzásait. A rádióleadáshoz hasonló egyéb vezetékes vagy vezeték nélküli közvetítések, amilyenek például a telefonhírmondók, ugyanezen szerzői jogi megítélés alá esnek. Színpadon vagy másutt történő nyilvános előadás, rádióleadás vagy távolbalátás céljaira csak akkor vehető igénybe, ha az előadás eszközlőjétől és a mű szerzőjétől erre az engedélyt a rádió előzetesen megszerezte. Az előadó művész jogairól más helyen van szó. *64
