Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok

előállított gramofonlemezeket csak abban az országban lehet forgalomba helyezni és forgalomban tartani, amely ország a kötelező engedély rendszerét elrendelte, az a következménye, hogy az ilyen országban készült lemezek a zeneszerző beleegyezése nélkül más országba be nem vihetők. E szabály megszegése esetén a zeneszerző kérelmére zárlatot rendelnek el és az engedély nélkül behozott lemezt bírói rendelkezés alapján megsemmisítik.

(Lásd a XI. fejezetet.)

Magyarországon ilyen rendszer bevezetésére nem volt szükség. Egyfelől, mert olyan számottevő iparunk (játékdoboz, kintorna, villamos zongora, zeneautomata), melynek védelmében ilyen rendelkezésekre szükség lett volna, nem volt és ma sincsen.

De nem volt szükség ilyen jogszabályra a gramofonlemezek előállításánál azért sem, mert a szükséges zeneszerzői és egyéb szerzői engedélyeket az érdekelt iparvállalatok mindenkor könnyűszerrel beszerezhették és beszerezhetik ma is.

Kiemelendő, hogy a mechanikai eszköz vagy alkatrész gyárfásához szükséges szerzői engedély nem jogosítja a készülék vagy alkatrész tulajdonosát arra, hogy a művet — idevonatkozó külön engedély nélkül — nyilvánosan előadja.

Külföldi — Német Szövetségi Köztársaság-i — legfelsőbb bí- /<>. / ek

rósági ítélet elvi szempontból bírálta a mágnesszalagra való át- //■, vitel kérdését. Nemcsak abból a szempontból, hogy üzemi használatra való felvétel a szerző hozzájárulása nélkül sérti-e a szerző jogát vagy sem, hanem abból a szempontból is, vajon a családi körben történő mágnesszalagra való átvitel kifogásolható-e a szerzői jog szempontjából? Alapvető elvnek mondotta ki ez a legfelsőbb bírósági ítélet, hogy a szerzői jogban a mű fölötti rendelkezés elvileg mindenkor a szerzőé. Ebből folyik, hogy a technika haladása folytán keletkező újabb értékesítési lehetőségek szintén a szerző kizárólagos rendelkezése alá esnek. Nincsen olyan szerzői jogi szabály, amely szerint a szerző igénye a családi kör előtt megállni volna köteles. Ellenkezően: a szerzőt elvileg művének minden felhasználása alkalmával ellenérték illeti meg. Akkor is, ha abból a felhasználó közvetlen gazdasági előnyt nem is élvez. Ezen elvi álláspont mellett mondotta ki a szövetségi német Legfelsőbb Bíróság, hogy magánszemélynek azon ténykedése, mellyel otthonában valamely zenei művet mágnesszalagra vesz fel, sérti a szerző jogvédte érdekeit. Nem tartozik szorosan a mi anyagunkra, de ugyanez ítélet kimondotta még, ha kizárólag magáncélokra történik is a mágnesszalagra eszközölt felvétel vala-61