Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok
ben a zeneművek javára jelentős haladás mutatkozik. Nem vette át az új törvény a régi törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint „színpadon kívül az ilyen (zene) művekből nyitányok, felvonásközi és egyéb zenerészek a jogosult beleegyezése nélkül is előadhatók.” Roppant hátrány érte zeneszerzőinket a múltban emiatt. A színpadon kívüli zeneelőadások szerzői jogdíjaitól estek el, amelyek pedig alapvetően járulnak hozzá a zeneszerzők életfenntartásához. Jogos igénye volt zeneszerzőinknek, hogy a szerzői jognak ez a korlátozása megszűnjön. A törvény (49. §) a szerzőt a nyilvános előadással szemben védi. Mit kell a szerzői jog szempontjából nyilvános előadásnak tekinteni: sokáig vitás volt. A bírói gyakorlat ezt a vitás kérdést úgy tisztázta, hogy a családiasság vagy háziasság körén túlmenő hallgatóság ezen jogszabály szempontjából nyilvánosnak számít. (Legfelsőbb Bíróság 944: számú elvi jelentőségű határozata). Közömbös. hogy az előadásnak mi a célja, közömbös az is, hogy igényelnek-e a hallgatóktól beléoődíiat vyey sem. A bírói gyakorlatnak ez az állásfoglalása sok visszaélést szüntetett meg. A zenéltetők a „jótékony és nemes” célok ezreit koholták, hogy a szerzői jogdíj megfizetését elkerüljék. Ha az eljáró bíróság azt kutatta, szedtek-e belépődíjat a hallgatóktól, kitűnt, hogy ilyet nem szedtek, hanem ruhatári díj, műsormegváltási költség és egyéb címeken fizettettek a belépőkkel. A nem színpadi írói művek — költemények és novellák vagy hasonlók — szerzőinek panaszát bizonyos mértékben orvosolta a 160/1951. (VIII. 28.) M. T. számú rendelet, melynek helyébe lépett az 1955. évi 13. sz. tvr. Végrehajtását a 3/1955. (V. 27.) Np. M. utasítás szabályozta. Helyébe az 1/4958. (I 31.) M. M. számú rendelet lépett, mely az 1958. évi 3. sz. tvr. végrehajtásáról rendelkezik. Ezek a jogszabályok kimondották, hogy a „műsoros előadások” megtartásához a tanács végrehajtó bizottságától engedélyt kell kérni. Ennek előfeltétele, hogy a szerzői jogdíj kifizetése igazoltassék. A jogszabály nem tesz különbséget a műsoros előadás során nyilvános előadásra kerülő írói művek között. Ennek megfelelően most már a költemények és a nem színpadi egyéb írói művek szerzői is jogdíjat élveznek, az idézett jogszabályok által szabályozott területről. 247*4 u A színművek, zenés színművek és zeneművek, nemkülönben a némajátékok és táncművek szerzői kizárólagos hatállyal rendelkeznek a nyilvános előadás joga felett (49., 50. §§). Az engedélyt a színház vagy kizárólagos jelleggel szerezheti V x IQl Uox
