Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Negyedik fejezet. A szerzői jog tartalma: a szerző kizárólagos jogai. Értékesítési jogok

Ismételt érzéklés céljára többszörösítik a szerzői alkotást. Közömbös, milyen módszerrel .'és milyen anyagon történik a többszörösítés (kézírás, írógép, nyomtatás, lemezre préselés, fényképezés; papírra, fára, kőre, műanyagra stb.). Közömbös, hogy milyen érzéklés útján észlelhető a mű: látás, hallás vagy tapintás (vakok részére) útján. Többszörösítésnek tekinti a törvény a képzőművészeti alkotások uíánképzését, építészeti műveknél az utánépítést is.

A többszörösítés a szerzőnek biztosított kizárólagos jogok legfontosabbika (28. sz. ítélet).

Közömbös, hogy a többszörösített művet közzétette-e már a szerző vagy sem? Ha még nem tette közzé, a szerző engedélye nélküli többszörösítés kettős tilalmat sért. Közömbös, hogyan szereztetett meg a kézirat. A kézirat, a képzőművészei alkotás, film. stb. jogos tulajdonosa sem többszörösítheti a művet a szerző beleegyezése nélkül. Végül közömbös az is, szerepel-e a többszörösítőnél nyereségszerzési szándék és hogy kárt okozott-e ezzel a szerzőnek? A szerző javára sem szabad a művet többszörösíteni a szerző előzetes enpedelvp nélkül. Granichstädten osztrák zeneszerzői ,,Orlov”jcímű operettjének egy dalát többszörösítette a premier napján egyik napilapunk a szerző engedélye nélkül. A bitorlási perben a napilap azzal védekezett, hogy a szerzőnek és színháznak roppant vagyoni értékű propagandát végzett a többszörösítés által, következőleg nem kárt, hanem igen jelentős anyagi előnyt nyújtott a szerzőnek és a színháznak. A magyar Kúria mégis kártérítésben marasztalt, a meglevő lappéldányok és a többszörösítéshez szükséges lemezek elkobzását rendelte el. Indokolásában kiemelte, hogy senki sincs jogosítva a szerző engedélye nélküli többszörösítésre, még akkor sem, ha a szerzőnek jelentős anyagi előnyt biztosított ezzel.

Többszörösítésről csak az eredeti mű egészben vagy részben történő hűséges visszaadása esetén lehet szó. Lényegében tehát az eredeti művet kell a többszörösített példánynak egészben vagy részben tartalmaznia. Lényegtelen eltérésnek nincs jelentősége. Be van fejezve a többszörösítés, ha legalább egy példány elkészült (5. §).

A többszörösítéshez szükséges beleegyezést a szerzőtől vagy örökösétől, vagy más igazolt jogutódtól kell megszerezni. Nagy körültekintéssel kell az értékesítési jogok megszerzésénél eljárni, mert a jóhiszemű jogszerző is felelősséggel tartozik, ha a jogot nem arra hivatott személytől szerezte meg. A kockázat^ rendkí-