Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Harmadik fejezet. A szerző

sága. Elvileg a munka törvénykönyve irányadó az újságíró tevé­kenységének megítélésénél. Cikkeinek szerzői jogát tőle rend­szerint a munkáltató vállalat szerződéssel olyan keretek között szerzi meg, amely keretek között arra a vállalatnak szüksége van. Azon túl az újságíró rendelkezik írásainak szerzői joga fö­lött. A személyiségi jogok feltétlenül az újságírót illetik meg. (Név kitüntetése, mű megváltoztatása, fordítás stb. joga.) A gya­korlatban kötelező (9. § 2. p.), ha hírlapi cikket más hírlap — amennyiben az utánnyomást meg nem tiltották — átvesz, fel kell tüntetni a forrást (a hírlapot) és az abban esetleg megnevezett szerzőt. A film szerzője tekintetében elágazók a vélemények. Ennek megfelelően az egyes országok jogszabályaiban eltérők a meg­oldások is. A legtöbb ország törvénye nem is jelöli meg a film szerzőjét. A magyar törvény is ezen az állásponton van. A film rendkívüli gazdasági erőt igénylő, összetett művészi alkotás, amely a legkülönbözőbb művek alapján számos művészi tevékenység­nek összefogott kifejtése alapján jön létre. A kezdeményezést és irányítást olyan személy vagy vállalat végzi, amely a film alko­tását tervbe vette és annak megvalósításához szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátja és egyéb feltételeket bizto­sítja. A forgatókönyv alapját képező regény vagy színdarab, elbe­szélés vagy vázlat az alapvető írásmű, amely a film kialakításá­nál figyelembe jön. Ezt követi a forgatókönyv mint további írói alkotás. A képzőművészeti és iparművészeti alkotások egész sora szükséges a film eseményeinek ábrázolásához. Épületek és azok belső részei, termei, szobái, egyéb helyiségei, bútorai és más berendezései egyaránt oltalom alatt álló képzőművészeti vagy iparművészeti alkotó tevékenységet igényelnek. Ehhez járul az aláfestő- vagy kísérőzene, vagy a szereplő személyek által énekelt vagy hangszerek segítségével előadott zene, mely igen gyakran a szereplő személyek lelkiállapotának, elhatározásainak és cselekvéseinek nemcsak hű tükrét adja, de a film eseményeit drámai módon előbbre viszi. A szerzői tevékenységen kívül nagyszámú előadó művészre is szükség van. Van olyan külföldi jogszabály, amely szerint a film számos szerző (író, zeneszerző, képzőművészek, rendező stb.) által alko­tott összetett mű. Ennek elvi következménye, hogy az összes 38

Next

/
Thumbnails
Contents