Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
A törvény 8. §-a „művészi tevékenységgel járó alkalmazás"nak minősíti a műnek átvitelét mechanikai előadás céljára szolgáló készülékekre, állandó vagy cserélhető alkatrészekre (lemezekre, hengerekre, tekercsekre stb.), ha az előadóművész zenei, énekművészeti vagy színművészeti tevékenysége segítségével az írói vagy zenei művet lemezre vagy szalagra stb. rögzítik. Ezt a törvényes rendelkezést a magyar törvény a német törvényből vette át. Sok támadás érte ezt a jogszabályt, mert ezen keresztül az előadóművész az „alkalmazás” szerzőjévé vált. (Lásd a törvény minisztei’i indokolását.) Az írói mű fogalmi körébe tartozik a mű címe is, ha jellegzetes. tartalma és formája van és a legegyénibb módon utal a szerző alkotására. Valamely mű közzétett címének átvételét a törvény csak rendkívül lazán tiltja. Csak akkor tilos a cím átvétele a szerző engedélye nélkül, ha a körülményekből nyilvánvaló, hogy az átvétel a közönség megtévesztését célozta és a szerzőnek vagyoni vagy nem vagyoni kárt okozhatott. A megtévesztési célzat nehezen bizonyítható. (7. sz. ítélet.) A szerzői jogról szóló európai törvények a szerzői jog keletkezéséhez csak a mű megalkotásának tényét kívánják meg. A védelem alakiságok teljesítéséhez kötve nincs. Az Egyesült Államok joga szerint a mű megalkotásán kívül szükség van az állami nyilvántartó hivatalnál — Copyright Office — a mű bemutatására és letételére, amely alkalommal a szerző megfelelő tanúsítványt kap. A copyright jelzést, a szerzői iog tulajdonosának nevét és a megjelenés évét ott minden példányon fel kell tüntetni. A copyright hivatalnál a szerzői jog átruházását is be kell jelenteni. A nyilvántartókönyvi bejégyzés — az erről kiadott tanúsítvány — az alapja a szerzői jogi oltalomnak. Ilyen alakiságok teljesítéséhez fűzi a szerzői jogi oltalmat a legtöbb dél-amerikai állam is. 9. A mű címe 10. Alakiságok 36
