Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

adását, a zenemű közvetett elsajátítása megállapítható. (16. P. 35.930/1956. Főv. Bság.)

Az alperes az Szjt. 6. § 10. pontjában körülírt azt a jogát a szerzőnek, amely szerint művének más szerző darabjában betétként való felhasználását engedélyezheti, — nem szerezte meg. A szerződésben megengedett nyilvános előadás jogának fogalomkörét lényegesen meghaladja a műnek az imént említett módon betétként való felhasználása. Alperes vitatta ugyan, hogy a keretjáték csak mintegy összekötő-szövegként ölelte fel a bemutatott dalokat. Ez az álláspont azonban el nem fogadható, mivel a szóban forgó -daljáték terjedelménél, szereplőinek számánál, cselekményénél és szerkezeténél fogva maga is önálló műnek tekintendő. Helyesen mutat rá tehát az elsőMroság, hogy az adott esetben a dalok betétként való felhasználásával a zeneműveket közvetve elsajátították, megsértve D. P. és P. L. szerzők jogutódainak jogát, s ezért az Szjt. 18. §-a értelmében alperes kártérítéssel tartozik. (Pf. II. 20.493/1957. Legj. Bság.)

61. Hangszórón közvetítéséhez rádióműsornak: a szerző engedélye szükséges.

A rádióműsor hangszórón való közvetítése a nyilvános előadást az állandó bírói gyakorlat szerint megvalósítja, tehát a szerzői jogról szóló 1921 : LIV. törvény szerint ezért jogdíj térítendő.

A 45/1953. M. T. sz. rendelet rendelkezéseit pedig azért nem lehet alkalmazni, mert az idézett jogszabály rendelkezései csak kifejezetten, belépődíj nélkül rendezett táncmulatságra és egyéb műsoros összejövetelekre vonatkoznak. (25. A. 38.306/1954. Főv. Bság.)

297