Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
film tárgyát illető szakellenőrzéssel, szaktanácsaival és szakvéleményével segítségére lesz. Szükség esetén a film külső felvételeinél is jelen lesz és előzetes értesítés mellett a forgatócsoport rendelkezésére áll akkor, amikor a film gyártása a szakértő közreműködését megkívánja. E megállapodás alapján L. V.-nek V. L. közreműködésével elkészített első forgatókönyvénél V. L. kétségtelenül társszerző volt. Helytálló ugyan az alperesnek az a fellebbezési érvelése, hogy általános érvénnyel nincs helye olyan megállapodásnak, amely szerint ha a film forgatókönyvének elkészítésénél az irodalmi szempontokat érvényesítő író a szakszempontokat kiemelő szakemberrel együtt alakítja ki a művét, ezáltal a szakértő az irodalmi mű megalkotásában minden esetben társszerzőnek minősülne. A Legfelsőbb Bíróság ezúttal a szerzőtárs minősítés ténybeli és elvi kérdéseivel részletesen nem kíván foglalkozni, de megállapítja, hogy egymagában munkatárs elnevezés (szakértő, tanácsadó stb.) e kérdésben nem döntő. Irányadó a munkatárs által végzett munka természete, vagyis az, hogy alkotó jellegű-e ez a munka az Szjt. és az ezen alapuló bírósági gyakorlat értelmében, vagy pedig nem. Adott esetben a V. L. által vállalt munka természeténél, jellegénél fogva kétségtelenül alkotó jellegűnek minősül. Ehhez képest a per szerzői jogi per, amely a Pp. 23. § d) pontja értelmében a megyei (fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik. (Legf. Bír. Áf. II. 20.953/1955.) 57. Szobrászati mű önállónak tekintendő — bár az alperesek olyan művészi elemeket is felhasználtak, melyek a felperes szoborművén is észlelhetők — ha a mű egyéni és sajátos. A szerzői jog a Szobrászati műben nem a mű eszméjének, „témájának1’ nyújt védelmet — ugyanazt a témát bárki szabadon feldolgozhatja —, hanem a téma megoldásában, vagyis a megvalósított műben megnyilatkozó azt a szellemi munkát védi, ami az ábrázolás módjával (stílusával), valamint az egyes alakok jellemző vonásainak kifejezésével, a szoborcsoport alakjainak elrendezesevel, a szobrászati műnek az alapeszme (téma) felfogása és érzékeltetése tekintetében az alkotó egyéniségéből eredő sajátosságot ad. A két szobrászati mű fényképeinek ezekből a szempontokból történő összehasonlítása alapján a Kúria is arról gvőződött meg, hogy bár a peres síremlék alkotói olyan művészi elemeket használtak fel, amelyek a felperes szoborművén is észlelhetők, ezeket akként használták fel, hogy a felperes művével szemben új, eredeti művet alkottak. (C. I. 6069—1938.) 58. H i r l a p i cikk engedély nélküli átvétele. A Berni Egyezmény védelmét az egyezményes külföldi államban megjelent hírlapi cikk nálunk akkor is élvezi, ha magyar részről senki sem szerzett volna jogot a cikk megjelentetésére. Az 1921 : LIV. tv. 9. § (2) bekezdése szerint az olyan utánnyomás is védelem alá esik, melynek utánnyomása meg van tiltva. 295
