Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
49. Hangosfilmre jogosan rögzített zene nyilvános előadásához külön engedélyre van szükség. Az Szjt. második és harmadik fejezetének egybevetéséből kitűnik, hogy az ott említett művek egyéb szerzői joga (45. §) mellett a nyilvános, előadás joga is a szerzőnek kizárólagos jogáhoa tartozik. Az 52. § kiemeli még azt is, hogy ez a jog a mechanikai előadásra is kiterjed, — ebből a megkülönböztetésből ezen per tárgyára vonatkozóan következik, hogy az Szjt. 6. § 9. pontjában említett mechanikai készülékre való felvétel engedélyezése a nyilvános előadás jogát még a hangosfilm esetében sem foglalja magában. A jogosulatlan előadás az Szjt. 49. és 57. §-aiba ütközik, tehát az Szjt. 18. §-a szerint büntetendő cselekményt és kártérítési kötelezettséget von maga után. Jogszabály, hogy többen közösen elkövetett tiltott cselekménnyel okoznak kárt és ha meg nem állapítható, hogy az egyes cselekményből minő arányban származott a kár, a sértettel szemben a tettesek egyetemleg felelnek. (P. XIV. 2830/1932. Bpesii ítélőtábla.) ^——— ' 50. Há mozgófényképészeti mű a felperes írói művével szemben új és eredeti alkotásnak tekinthető, önmagában az a tény, hogy a felperes művének egyik ötlete az alperesi filmben is szerepel: tiltott felhasználásnak nem tekinthető. Felperes arra alapítja szerzői jogbitorlás iránti keresetét, hogy alperesek az egyik mozidarab témáját az ő vígjátékából merítették, amit ő korábban elhelyezés céljából adott át az I. r. alperesnek. A Kúria elutasítja a keresetet, mert a peres mozgófényképészeti mű a lényeges sajátosságai tekintetében a felperes írói művével szemben és eredeti mű s ezért az a tény, hogy a felperes művének egyik ötlete más történetnek a keretében a mozgófényképészeti műben is megtalálható, az Szjt. 6. § 10. pontjának rendelkezései szerint tiltott felhasználásnak az esetét akkor sem valósítja meg, ha a mozgófényképészeti mű szerzői netalán a felperes művéből vették át ezt az ötletet. (C. I. 2540—1942.) 51. Fényképalbum harmonikaszerű összeállítása szerzői jogi védelemben nem részesül. Bizonyos módszer alkalmazására a szerzői jogi védelem nem terjed ki. A felperes szerint az alperes tőle átvette egy fényképalbum harmonikaszerű összeállításának jellegzetes módját, amely mód a közönség fokozott érdeklődés-felhívását célozza és ez az, ami szerzői védelemben részesítendő. A felperes keresetét a Kúria is alaptalannak találta szerzői jogi szempontból. Mivel szerzői jogi védelemben csak tartalmi szempontból minősülnek a fényképészeti művek védettségben, maga az album, mint külalak a képek csoportosítására és együttkezeíésére vonatkozólag, nem részesíthető a törvény szerinti szerzői jogi védelemben. 293
