Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

ban az esetben, amidőn oly közérdekű napi eseményről (pl. valamely sporteseményről) készült hangos filmtudósítás, amely eseménynek lefolyásában történetesen zene is szerepelt.

Ilyenkor ugyanis a hangosfilmek nem a zene kedvéért, hanem a közérdekű hírterjesztés céljából történő felvétele és forgalombahozatala szerint nem sérti a mozgófényképészeti mű tárgyához csak mellékesen tartozó zenemű szerzőjének az Szjt. rendelkezésével védett személyiségi jogait és vagyoni érdekeit ás ily esetben a szerző beleegyezése vélelmezhető is.

Az ilyen — már eredetileg is színjátékszerűen rendezett — táncjelenetnek filmen történő bemutatása a napi eseményekről szóló filmtudósítással a fentebb kifejtettek szempontjából nem esik azonos tekintet alá, következésképpen a peres mozgófényképészeti mű céljára az azon bemutatott táncnál felhasznált zeneműre vonatkozóan az Szjt. szabályai mindenben irányadók. (C. 1. 6315—1939.)

17. Forgalombahelyezés fogalma. Folyamatos cselekmény, melynek egyik része lehet megengedett, másik része tiltott.

A forgalombahelyezés folyamatos cselekmény: a könyv első példányának a nyomdából a könyvterjesztőhöz való szállításával kezdődik és utolsó példányának elszállításával fejeződik be. Ha a forgalombahelyezés már kezdetben jogtalan volt, már a forgalombahelyezés megkezdése megvalósítja a szerzői jogról szóló 1921 : LIV. tv. 5. §-ában meghatározott bitorlás tényállását — de ha a kiadó kezdetben jogosítva volt a forgalombahelyezésre s e joga csak a forgalombahelyezés folyamán szűnt meg, akkor a folyamatos forgalombahelyezésnek a jog megszűnte utáni részletei ugyancsak bitorlásnak tekintendők. (16. P. 26.828/1956. Főv. Bság.)

18. Gramofonlemez készítéséhez adott szerzői jog alapján a lemezre rögzített mű újabb engedély nélkül nyilvánosan elő nem adható. A lemezre történő felvételhez mind a zeneszerző, mind a szövegíró engedélye szükséges.

A zeneműnek mechanikai készülék (gramofon) htján való többszörösítéséhez és forgalombahozásához való jog, melyről az Szjt. 6. § 9. pontja rendelkezik, s a nyilvános előadás joga, melyről az Szjt. 49. §-a intézkedik, két egészen különálló jog, még ha a nyilvános előadás ily készülékkel történik is, amint az a berni egyezményt beiktató 1922 : XIII. tv. 13. cikkében világosan ki van fejezve, következésképpen az, aki a zeneművek ily mechanikai készülékkel való többszörösítéséhez és forgalombahelyezéséhez szerzett jogot, azt pusztán ezzel kapcsolatban még nem illeti meg a nyilvános előadás joga és viszont.

Valamely zenemű szövegírója és zeneszerzője szerzőtársak, s mivel a szöveg a zenétől elkülöníthető, úgy ők az Szjt. 1. §-ának (3) bekezdése alá eső szerzőtársaknak tekintendők.

S mivel a zeneműnek gramofonlemezre való felvétele az Szjt. 5. §-ának (2) bekezdése értelmében többszörösítést, vagyis a műnek gramofonlemezek útján való többszörösítését jelenti, ezért az Szjt. 1. § (3) bekezdése szerint a zeneműnek gramofonlemez útján való többszörösítéséhez és forgalombahelyezéséhez mind a szöveg278