Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Második fejezet. A mű
■•cikk) az „irodalmi és művészeti művek” gyűjtőfogalmát így bontja fel: „az irodalom, a tudomány és művészet minden alkotása, tekintet nélkül a kifejezés módjára vagy alakjára. Lehet az: könyv, füzet vagy más irat, előadás, szónoklat, vallási vagy más hasonló természetű beszéd; színmű vagy zenés színmű, vagy olyan koreográfiái mű, vagy oly némajáték, amelyek színrehozatalának módja írásban vagy másként van megrögzítve; zenemű szöveggel vagy anélkül; rajzolásnak, festésnek, építészetnek, szobrászatnak, metszésnek vagy kőnyomásnak terméke; szövegkép (illusztráció) vagy térkép, földrajzi, helyrajzi (topográfiai), építészeti vagy tudományos vonatkozású tervezet, vázlat vagy plasztikai munka.” Nem tarthat igényt szerzői jogi oltalomra az alkotás módja, stílusa, módszere, technikája, hangszerelése, versformája stb. A szerzői jogi oltalom azonban nemcsak az önálló "és más szellemi alkotástól független művekre terjed ki. Kiterjed azokra a művekre is, amelyek másr már megalkotott idegen mű tartalmát vagy megjelenési formáját veszik igénybe avégből, hogy a már megalkotott művet más — de nem önálló — alkotás céljaira felhasználják. Ilyenek a fordítás, az alkalmazás (adaptálás), a zenei átdolgozás (arrangement) és valamely irodalmi vagy művészeti műnek egyéb átalakítása — például regénynek drámává vagy megfordítva —, valamint különálló művek gyűjteménye. (Másodlagos alkotások, „másodkezű” művek.) Az ilyen másodTSezű művek kialakításához az eredeti mű szerzőjének beleegyezése szükséges. Ezt a mi törvényünk 8. §-ában és a 6. § 10. pontjában szabályozza. Ugyané jogszabályok mondják ki, hogy -a másodkezű műveket is védi a törvény. A másodkezű mű is csak akkor tarthat számot a szerzői jogi oltalomra, ha benne is jelentkezik az átdolgozott műtől független sajátos, egyéni alkotás. De különös érték vagy jelentékeny színvonal a másodkezű műveknél sem elengedhetetlen feltétel. A berni egyezmény példájának megfelelően sorolja fel az önálló és másodkezű műveket a legtöbb nemzeti törvény. Alig van önálló, egyéni formában megrögzített szellemi alkotás, melyre a védelem ki ne terjedne. A felsorolt műveknél azonban nem minden értékesítési módra, hanem csak azon értékesítési lehetőségek tekintetében nyújt a magyar jogszabály védelmet, amelyeket kifejezetten felsorol. Ezért a szerzőnek jelentős érdeke fűződik ahhoz, hogy a művészet és irodalom különböző területén jelentkező értékesítési módok a jogszabályban — a szerzői jogi oltalom érdekében — minél részletesebben soroltassanak fel. 28