Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

alapján az előreláthatóan a szerzőt terhelő korrektúraköltség összegét lehető pontos becsléssel úgy kell kiszámítani és a szerzői jogdíjból levonásba helyeznie, hogy ez a szerzőt terhelő korrektúraköltségre fedezetet nyújtson. A levonás alkalmával tájékoztatni kell a szerzőt arról, hogy az elszámolás ideiglenes, továbbá, hogy amennyiben a nyomda végleges számlájában kevesebb lenne az áthárítható összeg, abban az esetben a visszatartott különbözeiét a vállalat pótlólag ki fogja fizetni.

6. A korrektori munkát úgy kell vállalaton belül megszervezni, hogy a szerzői és kiadói változtatások elkülöníthetők legyenek. (Pl. a) a nyomda által küldött hasáblevonatok egyikén a kiadói korrektor kék színnel jelzi a nyomdai hibákat, piros színnel az egyéb, a kézirattól eltérő kiadói változtatásokat, b) a másik hasáblevonatra a szerző javít — akármilyen színnel — és ennek során ő is kiigazítja a nyomdai hibákat és ezen felül szövegváltoztatásokat is eszközöl, c) a kiadó ezután az első levonatra, amin korábban már dolgozott, kék színnel bejelöli a szerző által javított levonatról az esetleg korábban észre nem vett nyomdai hibákat és barna színnel keresztülvezeti a szerző által eszközölt szövegváltoztatásokat. Ilyen módon egy levonaton élesen elkülönül a nyomdai hiba, a szerzői korrektúra és a kiadói korrektúra.)

II. KIADÓI KORREKTÚRA

7. Amennyiben megállapítást nyer, hogy az ún. szerzői korrektúrából eredő többletköltséget a kiadói korrektúrák (változtatások) okozták, abban az esetben az Mt. 191. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával az alábbiak szerint kell eljárni:

a) Ha a kárt a kiadó dolgozójának olyan szándékos magatartása (cselekménye vagy mulasztása) idézte elő, amely bűncselekménynek minősül, vagy a kár a dolgozó munkájában kimutatható feltűnően durva gondatlanságból keletkezett (pl. utólagosan eszközölt hibás javítás) — a dolgozó a teljes kárért felel. Ebben az esetben a dolgozónak prémium nem fizethető ki és ellene a fegyelmi eljárás is megindítandó.

b) Az előbbi a) bekezdésben felsorolt eseteket kivéve a dolgozó kártérítés címén csak akkor vonható felelősségre, ha olyan korrektúrákat eszközöl, amelyeket már a kézirat elkészítése során végre kellett volna hajtania és az e címen külön felszámított többletköltség meghaladja az egész könyv szedési költségének 5 százalékát. A könyv szedési költsége fogalmának meghatározásához alkalmazni kell a jelen határozat 4. a) pontjában írtakat. Ebben az esetben a dolgozót maximálisan 1 havi alapbérének 15 százaléka erejéig lehet felelőssé tenni akkor is, ha egy naptári hónapon belül ez többször ismétlődik. A vállalat igazgatója adott esetben az áthárításra kerülő kár összegét 15 százalékon alul is megállapíthatja (csökkentheti) s az áthárítástól el is tekinthet (pl. első eset). Ismétlődés esetén az áthárítás nem mellőzhető. Ezeket az eseteket áz érintett dolgozók prémiumának kifizetésekor mindenkor figyelembe kell venni.

c) Ha a kiadvány szövegében maradt minőségi hiba miatt (pl. sajtóhiba) a Döntőbizottság a vállalatot kötbér megfizetésére kötelezi és ezért megállapíthatóan a kiadói korrektor felelős, az eset körülmé-222