Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

ráció) által elfoglalt betűhelyek alapján számítva 40 000 betűhelyenként 300,— Ft-ot nem haladhatja meg.

e) Amennyiben a fentiek értelmében fényképért, .vagy átvett ábráért szerzői díj is jár, az egy-egy fénykép vagy ábra után a díjkiszámítás szempontjából figyelembe vehető betűhelyek száma az 1600 -,n”-et nem haladhatja meg. (Pl. a fénykép ténylegesen 2000 betűhelyet foglal el, a díjkiszámítás alapja 1600 betűhely.)

2. Zenei könyvek kottarészei után, ha a kottaanyag nem a szerző műve vagy saját gyűjtése (feldolgozása):

a) a betűhely szerint számított teljes szerzői díj jár az olyan zenetudományi jellegű (zenetörténeti, népzene-tudományi, vagy zenepedagógiai) művek szerzőinek, amelyekben a szövegrészbe iktatott zenei példaanyag a szövegnek lényeges alkotórésze, annak megszerzése, vagy a műbe illesztése számottevő szellemi munkát igényelt és elhagyásával .a szövegrész érthetetlenné vagy csonkává válnék;

b) ugyancsak a betűhely szerint számított teljes szerzői díj fizethető az a) pont alatti feltételek fennforgása esetén a szövegrészbe be nem iktatott zenei példaanyag után is akkor, ha ezeket a szerző a műben tudományosan fel is dolgozza (elemzi, osztályozza stb.).

Az a) és b) pontok szerint díjazható zenei példaanyag (kottapéldák) nem haladhatja meg a mű szövegrészének kétszeresét. Az azt meghaladó rész már csak a c) pont szerint díjazható.

c) ha az a) pont hatálya alá tartozó, tehát zenetudományi jellegű műhöz csatolt zenei példaanyagot a szerző nem dolgozza fel (nem elemzi stb.), akkor a példaanyag által elfoglalt betűhelymennyiségnek megfelelően 40 000 „nmenként 500,— Ft szerzői díj fizethető (zenei tudományos antológia díj);

dj a betűhely szerint számított szerzői díjnak maximálisan 30 százaléka fizethető ki a népszerűsítő munkák illusztráló jellegű kottapéldái után (pl. Operák Könyve);

e) ha vita merül fel valamely műnek zenetudományi jellege tekintetében, szükség esetén a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Főbizottságának meghallgatásával a Kiadói Főigazgatóság dönt.

3. Ha a könyvben közölt kottaanyag a szerző saját műve (gyűjtése, feldolgozása stb.). ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha nem könyvben, hanem önálló zenekiadványban kerülne kiadásra.

4. Bibliográfiai kiadványoknál a szerzői díjat adatonként kell megállapítani. Szovjet anyagü bibliográfiák esetében 5,— Ft, magyar bibliográfiák esetében 3,— Ft az adatonként kifizethető szerzői díj, mely azonban együttes összegében szerzői ívenként számítva nem haladhatja meg a 800,— Ft tiszteletdíjat.

♦

A kiadóvállalatok esetenként fokozott gondot fordítsanak a kifizetésre kerülő tételek elbírálásánál az elvégzett munkára, annak mértékére és minőségére annál is inkább, mert a jelen szabályozás szerinti kifizetések csak a már az 1955. évre betervezett béralapok keretein belül és azok terhére történhetnek. A kiadóvállalatot; igazgatói felelősek azért, hogy a fenti rendelkezések alkalmazása esetén béralaptúllépés ne következzék be.

Az egyes díjak kiszámítására vonatkozó rendelkezéseket kell aí-218