Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából

pedig a szerző elhalálozása naptári évének lefolyásától számított ötven évig részesülnek a jogosulatlan előadás elleni védelemben.

— De ha az álnév alatt vágy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mű szerzője vagy annak ioguty£Ía~ az ötven évT határidő alatt a szerző hevét beiktatás végett bejélentette (43. §), vagy ha ugyanezen idő alatt a mű a szerző ne^e*alatt jelent meg, a védelmi idő a

11., 12. és 14. § szerint számíttatik.

56. §. Még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színműv vek. zenés színművek és zeneművek szerzőjének az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő, aki az előadást hirdető jelentésben, mint szerző megneveztetett.

57. §. Aki a szerző beleegyezése nélkül oly művet, amely a 49—51. §-ok rendelkezései alá esik, vagy ily műből egyes részeket szándékosságból vagy gondatlanságból nyilvánosan előad, vagy előadat, a sértettnek a 18. § értelmében kártérítéssel rtartozik és vétség miatt a 18. §-ban meghatározott büntetessél büntetendő.

58. §. A 18. § második bekezdésének, a 19—21. §-oknak, továbbá a 23. és 24. §-oknak rendelkezéseit a nyilvános előadásra vonatkozó szerzői jog bitorlásának esetében is kell megfelelően alkalmazni.

59. §. A 25—36. §-oknak és a 38—44. §-oknak rendelkezéseit a 49—51. §-okban említett művek nyilvános előadására is megfelelően alkalmazni kell.

Negyedik fejezet

A képzőművészet és iparművészet alkotásai

60. §. A képzőművészet — rajz, festés, építészet, szobrászat, metszés, kőnyomás stb. — alkotásainak egészben vagy részben löbbszörösítésére, közzétételére, forgalomba, helyezésére és mechanikai vagy optikaTkészülékek segélyével való üzletszerű bemutatására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11—17. §-ok) a mű szerzőjének van kizárólagos joga.

Többszörösítésnek kell tekinteni az utánképzést, építészeti műveknél pedig az utánépítést is.

61. §. A képzőművészet alkotásainak többszörösítése, közzététele, forgalomba helyezése vagy pedig mechanikai vagy optikai készülékek segélyével üzletszerű bemutatása, ha a szerző beleegyezése nélkül történik, a “Szerzői jog bitorlásának tekintendő.

62. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának:

1. oly egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amelyek nem terjesztés céljából és nem építés útján készültek; az ilyen másolatokon azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét vagy nevének kezdőbetűit használni, továbbá ilyen másolatokat nyilvánosan kiállítani vagy üzletszerűen használni a 18. §-ban megállapított következmények terhe alatt tilos;

2. utcákon, köztereken és a közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandólag felállított műveknek — mégpedig

180