Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Első fejezet. A szerzői jog mibenléte
nünk nőnek, de gyökereik mindenütt a tápláló őstalajba nyúlnak. Valljuk be, sokat köszönhetünk az egész világnak és valljuk be azt is, hogy a nagyközönség, a nép: a mi szerzőtársunk.” (La vie littéraire.) Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az ilyen tulajdon korlátozottabb és más jellegűmint az ingókra és ingatlanokra vonatkozó tulajdon. Azt annak a társadalomnak javára kell korlátozni, amely társadalom kultúrájából a szerző alapképességeit és ismereteit nyerte. Ezért nem ismerték el sem az elméletben, sem a gyakorlatban — elenyésző kivételtől eltekintve — a szellemi alkotások fölötti tulajdonjog örökös voltát. Korlátozták azt a szerző életére és azontúl olyan időtartamra, amely elégségesnek látszott a szerző hozzátartozóinak eltartására vagy támogatására. A szerzői jog korlátozásának ez a rendszere még kiterjesztést nyert ugyanilyen okokból az időbeli korlátozáson kívül, az egyes szerzői jogosultságok értékesítésének területén is. Korlátozták az értékesítés lehetőségeit. A tulajdonjogi elmélet mellett egy más elmélet is elterjedt: a szerzői jog az alkotó művész egyéniségével összefüggő, ebből eredő és abban élő, halálával lényegében megszűnő személyiségi jog. E személyiségi jogánál fogva a szerző egyedül "döntheti el, ■ hogy alkotását befejezettnek tekinti-e, hajlandó-e azt egyáltalán ilyen vagy olyan értékesítő mód céljaira rendelkezésre bocsátani? A személyiségi jog hívei az egyes szerzői jogosultságokban általában a szerző egyéniségének kisugárzását, érvényesülését látják. Azt a körülményt, hogy a közzététel, többszörösítés, forgalomba helyezés, nyilvános előadás stb. nyomán gazdasági érdekek is keletkeznek és a szerző vagyoni szempontjait is szolgálják — a szerző személyiségi joga érvényesüléséből fakadó anyagi előnyök gyanánt értékelik. A magyar törvény nem tette magáévá azt az elméleti álláspontot, hogy a szerzői jog: tulajdon, melyre a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. De nem tette magáévá azt az elméleti álláspontot sem, mely szerint a szerzői jog által nyújtott védelem kizárólagosan vagy mindenekfelett a szerző személyiségi jogainak védelme. Számos rendelkezése mégis jelentős személyiségi jogi érdeket oltalmaz. A szerző a szerzői jog átruházása esetében is végezhet a több-
