Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)
Tizenharmadik fejezet. A szerző honossága és a mű származási országa a szerzői jog szempontjából
TIZENHARMADIK FEJEZET A SZERZŐ HONOSSÁGA ÉS A MÜ SZÁRMAZÁSI ORSZÁGA A SZERZŐI JOG SZEMPONTJÁBÓL A szerzői jogról szóló magyar törvény kiterjed minden műre, amely a magyar állam területén jelent meg először, akkor is, ha külföldi honos a mű szerzője. Magyar állampolgárok műveire a magyar törvény oltalma akkor is kiterjed, ha a mű először külföldön jelent meg, vagy tétetett közzé [78. § (1) bek.]. Külföldi állampolgároknak külföldön megjelent művei Magyarország területén csak akkor élveznek oltalmat, ha államközi szerződés ezt megszabja. A külföldi vonatkozások szempontjából legjelentősebb az a tény, hogy Magyarország tagja az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezménynek, melynek nálunk irányadó szövege 1928-ban Rómában keletkezett és amelyet Magyarország az 1931. évi XXIV. törvénnyel ratifikált (római szöveg). A berni egyezménynek több szövege van. Az eredeti (1886.) a berni szöveg, melyet 1896-ban Párizsban pótokmánnyal és értelmező nyilatkozattal egészítettek ki. A módosított egyezmény berlini szövege 1908-ból származik. Ezt követte az 1928. évi római, majd az 1948. évi brüsszeli szöveg. Azok az államok, amelyek valamelyik régebbi szöveg alapján csatlakoztak az Unióhoz, de nem ratifikálták a későbbi szövegek valamelyikét, csak azon szöveg alapján állnak kötelezettségben a többi egyezményes állammal, amely szöveget magukévá tettek. A későbbi szövegekbe felvett új rendelkezések az ilyen államot nem kötelezik. Az egyezmény alkalmazása szempontjából nemcsak a szerző honosságának, hanem a mű származási országának is jelentősége van. Az egyezmény 4. cikke oltalom alá helyezi az Unió valamely 118
