Palágyi Róbert: A magyar szerzői jog zsebkönyve (Budapest, 1959)

Tizenkettedik fejezet. Az előadó művész szerepe a szerzői jogban

■

szerint is, az előadó művészt egy, a szerzői jog által is elismert átdolgozói tevékenységnek „szerzőjévé” avatja. (P. I. 1333/1935.) (12. sz. ítélet.)

A törvény a mechanikai előadás céljaira szolgáló, művészi tevékenységgel járó alkalmazásokat szerzői jogi oltalom alá helyezi. A gramofonlemezen, magnetofonszalagon vagy filmszalag'ön megrögzített szerzői alkotás csak előadó művész segítségével kerülhet a lemezre, magnetofonszalagra vagy filmszalagra. Előadó művészi teljesítmény nélkül sem a lemez, sem a filmszalag elő nem állítható. Ha tehát szerzői tevékenységnek minősülne az előadó művésznek az a tevékenysége, mellyel a zeneművet .gramofonlemezre vagy filmszalagra énekli vagy muzsikálja, elháríthatatlan volna annak elismerése, hogy az előadó művész is részt vett a szerzői mű alkotásában. Nem elsődlegesen ugyan, csak másodlagosan mint átdolgozó, de mégis mint sajátos szerzői tevékenységet kifejtő személy.

Ez az álláspont — melyet a törvény 8. §-ának indokolása elfoglal — téves.,

Az előadó művésznek feltétlenül biztosítandó az a joga, hogy az általa eszközölt ének vagy zene, szavalat vagy egyéb produkció csak abban a keretben és módon használtassék fel, amilyen keretben és felhasználási módra azt a vállalkozó az előadó művésztől megszerezte. Az előadó művésznek is vannak igen jelentős személyiségi jogai, ö is igényelheti teljesítménye kapcsán nevének feltüntetését, ő is tiltakozhatik olyan többszörösítés vagy előadás ellen, amely teljesítményét torz alakban viszi a nagyközönség elé. Az előadó művésznek is vannak messzemenő anyagi természetű érdekei, amelyek méltók arra, hogy velük a törvényhozás behatóan foglalkozzék. Mindezek elismerése ellenére ki kell emelni, hogy a szerzői jog keretébe az előadó művésznek ezen személyiségi és vagyoni természetű jogai nem tartoznak. Aki nem alkot művet, azt nem illetheti meg szerzői jog. Amiből az következik, hogy a törvény 8. §-ában lefektetett átdolgozást jog csak akkor lehetne szerzői jog. ha az átdolgozás a műnek olyan sajátos és egyéni megváltoztatását eredményezné, amelyre a gramofon- vagy filmfelvétel alkalmával esetleg elengedhetetlen szükség volna. Ez azonban nem előadó művészi tevékenység. Ettől élesen megkülönböztetendő az előadó művész szerepe, amely a megalkotott műtől független: reprodukció. Ennek megfelelően az előadó művész teljesítménye — művészi játéka — érdemel méltatást a szerzői jogon kívül.

8*

115