Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
98 személyt, aki a közleményt mint tőle származót közlés végett beküldte. (Ezért ennek a nevét, címét a felelős szerkesztő a Szjt. 36. §-ában foglalt elévülési időre való tekintettel 3 évig megőrizni tartozik). Amennyiben a felelős szerkesztő e felvilágosítási kötelességének eleget nem tesz, kiteszi magát annak, hogy a sértett fél ellene indít pert s ha a per során derül ki, hogy ki a tettes, a felelős szerkesztő pernyertessége esetén is a Pp. 427. és 430. §-ainak egybevetett rendelkezései szerint költség viselésére kötelezhető azon az alapon, hogy a perre okot adott (1. a kir. Kúria P. I. 1410/1929. sz. ítéletét). A kir. Kúria P. I. 2614/1934. sz. alatt kelt ítélete szerint az esetben, ha a felelős kiadó intézkedésére vezethető vissza a közlemény közlése, a felelős kiadó szerzői jogi felelőssége nem lehet nagyobb a felelős szerkesztő felelősségénél. Bitorlás és tisztességtelen verseny. Vannak cselekmények, amelyek úgy a Szjt.-be, mint az 1923:V. te.-be (Tvt.) ütköznek. így pl. valamely lap vagy könyv címének jogosulatlan átvétele a Szjt. 6. §. 8. pontjában meghatározott bitorlás, de az ily cselekmény egyúttal a Tvt. 7. illetve 12. és 18. §-aiba is ütközhetik. Ekként lehet eset, mikor a sértett fél akár a Szjt.-ben, akár a Tvt.-ben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása iránt léphet fel. A magánjogi igények szempontjából kedvezőbb a sértett félre, ha a Szjt.-ben meghatározott tágabb körű magánjogi igényeket érvényesíti, tekintettel arra is, hogy az abbanhagyásra való kötelezés nemcsak a Tvt. 1. §-a alapján, hanem a Szjt. 25. §-ának 28. §-ával egybevetett értelme szerint a Szjt. alapján is kérhető. A Szjt. szerint ugyanis nem vagyoni kár már gondatanság esetén is jár, míg a Tvt. szerint csak szándékosság esetén (35. §.). A Szj't. szerint a vétlen bitorló is felelős gazdagodása erejéig, mig a Tvt. szerint szándékosság vagv gondatlanság hiányában csak abbanhagyás követelhető (1. §.). A Tvt. viszont vétség esetében súlyosabban büntet, mint a Szjt. 19. §. Aki mást a szerzői jog bitorlására rábír, a 18. §ban meghatározott büntetés alá esik és a sértettnek a 18. §. első bekezdése értelmében kártérítéssel tartozik akkor is, ha a tettes kártérítésre vagy egyáltalán nem, vagy nem teljes mértékben kötelezhető. Egyéb esetekben a kárért a tettes és a felbújtó egyetemlegesen felelősek.
