Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
62 nyilvánosságra hozatalát már a törvény 1. és 5. §-ai is a szerző engedélyéhez kötik. A törvény 6. §. 9. pontja pedig a már közzétett műveknek a rádió útján a nyilvánossággal való közlését is a szerző beleegyezésétől teszi függővé. A zeneművek, színművek, zenés színművek és mozgófényképészeti művek a közzétételük után a rádió útján a nyilvánossággal a szerző engedélye nélkül nyilván abból az okból sem közölhetők, mert ezeket a műveket a 49. és 74. §. értelmében csak a szerző beleegyezésével van megengedve nyilvánosan előadni még egy meghatározott helyen egybegyült korlátoltabb számú közönség előtt is. Az e művek körén kívül eső egyéb írói műveket törvényünk szerint szabad ugyan külön szerzői engedély megszerzése nélkül isnyilvánosan előadni, t. i. egy meghatározott helyen egybegyült közönség előtt, de éppen a 6. §. 9. pontjának rájuk is alkalmazandó rendelkezésénél fogva ezeket a műveket sem szabad a szerző engedélye nélkül rádió útján a nyilvánossággal közölni. Az ugyanis már nyilván sérelmes lenne a szerzőkre, ha ily írói műveik rádió útján tíz- és százezrekkel, sőt milliókkal is közölhetők lennének hozzájárulásuk nélkül, s ezzel elesnének ily terjedelmű közlés ellenértékétől. Ha védelmet kell adni a szerzőnek az ellen, hogy írói műve (tehát nemcsak a nyilvános előadás ellen védett színmű stb.) az ő engedélye nélkül forgalomba helyezett gramofonlemezek folyton ismétlődő lejátszásával korlátlan számú közönségnek váljék hozzáférhetővé, — akkor ugyanily védelmet kell adni a szerzőnek az ellen is, hogy műve oly készülékre vitessék át, mely nem ugyan időiben egymásután, hanem egyazon időben közli a művet ugyancsak mérhetlen számú hallgatósággal. A rádiónál (telefonhírmondónál) a műnek a készülékre való átvitelével egyúttal megtörténik a mű leadása, vagyis másokkal való közlése. A bitorlás már az engedély nélkül való leadással történik, közömbös lévén az, hogy a leadott művet felvevő készülékkel valóban felveszik-e, mert a leadással már fennforog a lehetősége a korlátlan felvételnek. Rádió útján közölt mű lehet írói mű (színmű), zenei, képzőművészeti mű stb. Aki a szerzőtől jogot szerez ahhoz, hogy művét rádió útján közölje, annak csak ahhoz van joga, hogy a művet rádió útján megismertesse azokkal, akik megfelelő felvevő készülékkel rendelkeznek. A leadó és ugyancsak a felvevő nincs azonban jogosítva a szerző külön engedélye nélkül a
