Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek

37 vény a 3. szakasz harmadik bekezdésében a szerző által végzett változtatások esetére szükségesnek találta a jog­utód érdekeinek megvédését, akkor ebből a törvényhozó­nak arra az akaratára kell szükségképpen következtetni, hogy méginkább meg kell védeni a szerzőt harmadik szemé­lyek által végzett változtatásokkal szemben figyelemmel arra, hogy a változtatások a szerző személyiségi jogait is érintik. Ezért — a kir. Kúria szerint — a Szjt. 3. §-a harma­dik bekezdésének helyes értelmezéséből folyó jogszabály, hogy az, akire a szerző a szerzői jogot átruházta, s általá­ban az, aki a müvet megjelentetni jogosult, a szerző bele­egyezése nélkül a művön változtatást nem végezhet, ki­véve, amikor az élet felfogása szerint feltehető, hogy a szerző hozzájárulását meg nem tagadja. A törvényen ala­puló ennek a tilalomnak megszegése a Szjt. 6. §. 3. pontja szerint a szerzői jog bitorlásának tekintendő. A kiemelt jogszabály alapján a kir. Kúria a P. I. 4065/ 11929. sz. ítélettel eldöntött perben kimondta, hogy az alperesi részvénytársaságnak eljárt közege szerzői jog bitor­lását követte el akkor, amikor a felperes dalkölteményének első mondatát: „Holló lovam lába nyomát két csendbiztos... járja“ — a felperes (szerző) engedélye nélkül a gramofon­lemezre a következő változtatással vette fel: „Fakó lovam lába nyomát két vicispán... járja“. A P. I. 3896/1929. sz. alatt hozott ítéletben pedig a kir. Kúria az alperes tér hére azért állapította meg a szerzői jog bitorlásának elköve­tését, mert a felperes eredeti iparművészeti alkotását (pla­kátot) az utóbbinak hozzájárulása nélkül oly változtatással sokszorosította s hozta forgalomba, amely változtatás an­nak művészi jellegét megváltoztatta s művészi értékét is le­szállította. Minthogy a 6. §. 3. pontjának helyes értelme szerint — amint azt a kir. Kúria P. I. 4478/1934. sz. alatt kelt ítélete ki­mondja — bitorlás a mű minden oly megjelentetése a szerző vagy a megjelentetésre egyébként jogosult fél részéről, amely megjelentetés valamely tekintetben a szerzői jog átru­házása tárgyában kötött szerződés vagy a törvény ellenére történt (1. 6. §. 3. pontját), ezért a 6. ,§. 3. pontja alá eső bi­torlást követ el az, aki a műnek nyilvános előadására, me­chanikai vagy optikai készülék útján való bemutatására, rá­dióval való közlésére vagy egyéb megjelentetésére a szerző­vel kötött szerződésnél vagy a törvénynél fogva jogosítva volt ugyan, de a művet a jogok gyakorlása alkalmával jogo­sulatlan változtatásokkal jelentette meg. Ha valakinek egyáltalában nem volt joga a művet ki-

Next

/
Thumbnails
Contents