Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
25 A szerző a törvény szerint a szerzői jogát korlátlanul vagy korlátozva ruházhatja át. A korlátozás vonatkozhatik egy bizonyos időre vagy egy meghatározott területre (országra). Korlátozhatja a szerző az átruházást akkép is, hogy a műnek csak bizonyos alakban való megjelentetését engedi meg. Vonatkozhatik továbbá a korlátozás a szerzőt illető jog tartalmára. A szerzőtől függ ugyanis, hogy a mű értékesítésére, nevezetesen a mű többszörösítésére, közzétételére, forgalombahelyezésére, a műnek mechanikai készülékre való átvitelére (6. §. 9. pont), a mű átdolgozására, filmnek való felhasználására (6. §. 10. pont), szín- és zeneműveknél a nyilvános előadásra, stb. vonatkozó jogok közül melyeket kívánja másra átruházni. A törvényünk nem tesz említést olyan egyes szerzői jogokról (jogosultságokról), amelyek a szerzői jognak általában, vagyis minden megszorítás nélkül való átruházása mellett is csak kifejezett átruházás esetén szállanak át a másik félre.13 Mindazonáltal abban az esetben, ha a szerző szerzői jogát átruházta anélkül, hogy a mű értékesítésére vonatkozó egyes jogai közül valamelyiknek átszállását kifejezetten kizárta volna, a szerződésnek akként való értelmezése lesz helyénvaló, hogy arra, akire a szerző szerzői jogát átruházta, a mű értékesítésére vonatkozó jogok csak akkor tekinthetők mind átszállottaknak, ha a szerző a szerzői jogát kifejezetten korlátlanul ruházta át, vagy kifejezetten összes jogait ruházta át. (De ez esetben sem tekinthetők — az alábbiak szerint — átruházottaknak oly jogosultságok, melyek az átruházáskor ismeretesek még nem voltak.) Ha tehát a szerző csak általában ruházta át jogait anélkül, hogy kifejezetten egyes jogok átszállását kizárta volna, akkor az eset körülményei szerint helye lehet a szerződés olyatén értelmezésének, hogy a szerződés bizoátruházni s az a szerző halálával örököseire száll, s a szerző, illetve örökösei csak a szerzői jog gyakorlását engedhetik át másnak. A mai német törvények szerint a szerzői jog átruházható, de ez esetben is ellenkező megállapodás hiányában a szerzőnél marad a jog, hogy megtiltsa müvének s neve megjelölésének megváltoztatását. Az 1932. évi német szerzői jogi törvénytervezet szerint a szerzői jog csak halál esetére ruházható át, élők közti szerződéssel pedig csak a szerzőt illető értékesítési jogokat lehet másra átruházni. esetére ruházható át, élők közti szerződéssel pedig csak a szerzőt illető értékesítési jogokat lehet másra átruházni. 13 Ezzel szemben pl. az 1901-i német törvény 14. §-a szerint a szerzői jog átruházása esetében, ha csak a felek másként meg nem állapodtak, a szerzőméi marad meg a mű fordításának, a más műfajjá (dráma, elbeszélés) való átalakítás joga s a zenemű feldolgozásának joga (ahova a német törvény szerint a gramofonra való átvitel is tartozik).