Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
20 szerzőjét illető jogok sérelme nélkül rendelkezhetik, vagyis — mivel az átdolgozott, lefordított műben az eredeti szerző műve is bennfoglaltatik, — a felhasználó, átdolgozó, fordító az általa ekként alkotott művet csak az eredeti szerző beleegyezésével értékesítheti (többszörösítheti stb.). Nem lehet szerzőtársnak tekinteni azt sem, aki másnak művén megengedett kisebb változtatásokat végez (1. 3. §nál). így a dramaturg, aki a színre hozott színdarabon a darab sikere érdekében bizonyos változtatásokat eszközöl, a hangszerelő karmester, aki a kész dalműbe egyes összekötő ütemeket belekomponál. Őket tehát ellenkező megállapodás hiányában nem lehet szerzőtársnak minősíteni; őket ilynemű munkájukra szerzői jogok meg nem illetik s nem kívánhatják nevük feltüntetését sem (Kúria P. I. 3538/ 1933. szám). A más művébe beilleszett ily toldásokra is csak akkor keletkezhetik szerző jog, ha eredeti alkotásoknak jelentkeznek és önállóan is egészként megállnak pl. betoldott dal. Több szerző művénél elkülöníthetők az egyes szerzők részei, ha az egyes részek önálló műként is közrebocsáthatok, pl. egy történelmi mű, amelynél egyes korszakok történetét különböző szerzők írták meg. Valamely költemény megzenésítése esetén is a költemény és a zene rendszerint elkülöníthető. (Kúria P. I. 2763/1931. szám.) Hasonlóképen a dalműnél (operánál, operettnél) a szövegkönyv és a zene (Kúria P. I. 3955/1933. szám). írói műnek képzőművészeti (fényképészeti) művel való összekapcsolása esetén is a részek egymástól elválaszthatók. Ha a szerzők részei ekként egymástól elkülöníthetők, akkor a törvény 1. §. 3. bek. szerint az elkülöníthető részek mindegyikének többszörösítéséhez, közzétételéhez és forgalombahelyezéséhez az illető rész szerzőjének beleegyezése szükséges. Ez a szabály áll minden esetben, mikor az egyes szerzők részei egymástól elkülöníthetők, ha egyébként a részek egymásra való tekintettel készültek is. Mindegyik szerző a csak a saját része tekintetében elkövetett bitorlás miatt önállóan léphet fel. Nyilvánvaló továbbá, hogy az egyes szerzők az egész mű céljára készített vagy átengedett részük felett csak a többi szerzőtárs sérelme nélkül rendelkezhetnek. A költemény szerzője, aki azt más által megzenésítette, ennek beleegyezése nélkül is kiadhatja azt zene nélkül, de már nincs jogosítva a zene szerzőjének hozzájárulása nélkül azt megzenésítés végett másnak is átengedni, mert ha ezt teszi,
