Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Hetedik fejezet. Mozgófényképészeti művek
174 zárólag a vállalat rendelkezik, s a forgalmi élet igényeire való tekintettel nyilvánvaló, hogy az ellenkező megállapodásnak harmadik személylyel szemben csak akkor van joghatálya, ha a megállapodásról tudomással birt (1 az 51. §.nál). Más szempont alá esnek a fentebbiek szerint a mozgófényképészeti műbe beillesztett zeneszámok. Kétségkívül nyomós érvek szólnak amellett, hogy a film szerzőjének eredeti s nem származékos jogon a filmvállalat tulajdonosa 'tekintessék, aki bár maga rendszerint nem végez alkotó munkát, mégis oly gazdasági és szervező tevékenységet fejt ki, amely a mozgófényképészeti mű létrejövetelét teszi lehetővé.77 Mindazonáltal a kir. Kúria törvényes rendelkezés hiányában erre az álláspontra nem helyezkedhetett, s törvénymagyarázat útján csak ahhoz a konstrukcióhoz folyamodhatott, hogy a szerzői jogok a szerződés folyományakép átszállnak a vállalkozóra.* A kir. Kúria tulajdonképen a mozgófényképészeti mű megalkotásának különleges körülményeire való tekintettel magát a szerződést, mely a vállalat és a közreműködésre kötelezettséget vállaló szerzők közt jött létre, értelmezi akként, hogy utóbbiak akarata a munka elvállalásával egyúttal szerzői joguknak a vállalatra való átruházására is irányul. Szükség csak az ellenkezőnek kikötésére van, s a dolog természetéből következik, hogy az ily kikötés harmadik személlyel szemben csak annyiban érvényesíthető, amennyiben azt tudomására hozták. A mozgófényképészeti mű mint egyéni és eredeti szellemi termék ahhoz képest, hogy az írói művel vagy a képzőművészeti alkotással avagy pedig a fényképészeti művel esik egy tekintet alá, az írói művel, illetőleg a képzőművészeti alkotással avagy pedig a fényképészeti művel egyenlő védelemben részesül. A mozgófényképészeti művek között a legnagyobb jelentőségük az írói műveknek megfelelő műveknek van, minők a filmdrámák. Amennyiben az ily mozgófényképészeti mű közvetve egy másik írói mű jogosulatlan utánképzése (plagizálása) út-77 L. Balás P. Elemér előbb említett értekezését. * Az 1932. évi német tervezet 21. §-a szerint az iparszerüleg elkészített mozgófényképészeti műre vonatkozó értékesítési jogok a törvénynél fogva szállnak át a vállalat tulajdonosára. Az 1926. évi lengyel törvény a gyári vállalatot, az 1926. évi csehszlovák törvény a rendezőt tekinti a mozgófényképészeti mű szerzőjének.
