Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
155 Előszokott fordulni az az eset, hogy a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel. Arról azonban a törvényünk nem szól, hogy az arckép vagy szoborképmás közléséhez az ábrázolt egyén beleegyezése is megkívántatik-e, noha nyilvánvaló, hogy az ábrázolt egyén van hivatva az ő személyiségi jogaiból folyóan elsősorban határozni afelett, hogy az arcképe, illetve szoborképmása közöltessék-e, s a közlés hol, miként, mily beállításban történjék. Kell tehát, hogy amennyiben az ábrázolt egyén szóbanlevő személyiségi joga sérelmet szenved, az megfelelő módon orvosoltassék. Idevonatkozóan a kir. Kúriának elvi állásfoglalását a P. I. 3647/1928. szám alatt hozott ítélete tünteti fel, amelyben a kir. Kúria álláspontját a következőkben fejti ki. ,.A Szjt. 64. §-ának az a rendelkezése, amely szerint vajamelv arckép és szoborképmás többszörösítéséhez, közzétételéhez, forgalombahelyezéséhez és üzletszerű bemutatásához a megrendelő beleegyezése szükséges, az egyén személyiségi jogainak védelmét célozza. Ha a törvény a 65. §-ának második bekezdése szerint már magának a megrendelő jogának sérelmét a kártérítésen felül büntetéssel is kívánta megtorolni, annál inkább állhatott a törvényhozó szándékában az, hogy az ábrázolt egyén a személyiségi jogának sérelme miatt a kártérítésen felül ibüntető úton is elégtételt nyerjen. Hogy a Szjt. 64. §-a s a 65. § második bekezdése csak a megrendelőt említi s nem egyúttal az ábrázolt személyt is, ennek oka nyilván az, hogy a megrendelő rendszerint azonos az ábrázolt személlyel.“69 Ezek előrebocsátása után kimondta a kir. Kúria, hogy a Szjt. 64. §-ának s a 65. § második bekezdésének helyes értelme szerint valamely arckép vagy szoborképmás többszörösítéséhez, közzétételéhez, forgalombahelvezéshez vagy üzletszerű bemutatásához abban az esetben is, ha a megrendelő nem azonos az ábrázolt személlyel, az ábrázolt személy beleegyezése is szükséges, s hogy az, aki az említett cselekményeket az ábrázolt személy beleegyezése nélkül akár szándékosan, akár gondatlanságból véghez viszi, a 18. ??. értelmében büntetés alá esik és kártérítéssel tartozik.70 Ugyanez a szabály áll a 68. és 71. §-ok értelmében a 98 Ennek a törvénymagyarázatnak helyességét támogatja a 64. g-hoz fűzött miniszteri indokolás is, amelyből kitetszően ez a törvényes rendelkezés a megrendelő személyiségi jogának védelmét célozza. 70 Itt van különösen jelentősége a nem vagyoni (erkölcsi) kártérítésnek.