Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai
151 Oly általános vagy különleges magánjogi szabály, mely ezt a kérdést eldöntené, nincs. A tulajdonosnak arra való kötelezése, hogy a művet több eredeti példányban való többszörösítés (másodpéldány készítése) végett a szerzőnek kiadja, sértheti az ő jogos érdekeit, mert pl. több esetben azért áldoz valaki valamely nagyobb művészi értékkel bíró festményért vagy szoborért nagy összeget, hogy kizárólag ő legyen az egyetlen eredeti példány tulajdonában. A szerzőnek vagy jogutódjának különben mindig módjában áll valamely képzőművészeti alkotás átruházása alkalmával kikötni, hogy kívánatára a tulajdonos neki lehetővé tegye a többszörösítést, utánképzést. A gyakorlati életben egyébként nem is igen mutatkozott hiánya oly értelmű törvényes rendelkezésnek, hogy a tulajdonos köteleztessék a művet a szerzőnek kívánatára kiadni többszörösítés, utánképzés végett.65 Nincs oly jogszabály sem, amely a tulajdonost arra kötelezné, hogy a műtárgyat időlegesen átengedje kiállítás céljára; nincs a tulajdonos erre kötelezve akkor sem, ha nemzeti kulturális célt szolgáló kiállításról van szó. A tulajdonosok egyébként az esetek nagyobb részében készséggel engedik át a tulajdonukban levő műkincseket a kiállítás idejére megfelelő biztosítás mellett.66 A 60. és 63. §-ok rendelkezéseinek egybevetéséből következik viszont, hogy a szerző a műre vonatkozó szerzői jogainak gyakorlása tekintetében nincsen a tulajdonos hozzájárulásához kötve. A szerző tehát készíthet a műről (eset- Jeg annak vázlata, illetve agyagmintája után vagy emlékezetből) újabb példányokat, azokat forgalombahelyezheti, stö. Nincs azonban akadálya annak, hogy a tulajdonos (a megrendelő) megállapodjék a szerzővel abban, hogy az általa megvásárolt műről újabb eredeti példányokat ne készítsen, s módjában áll az ily megállapodás betartását kötbér kikötésével vagy egyébként biztosítani. 63 Az osztrák törvény 19. §-a egyenesen kimondja, hogy a mű tulajdonosa nem köteles a művet a szerzőt illető jogok gyakorlása végett kiadni. Az 1932. évi német törvénytervezet 24. §-a szerint a műtárgy birtokosa köteles a szerzőnek a kívánságához képest alkalmat adni arra, hogy a müvet töbhszörösíthesse, vagy átdolgozhassa. 8* Mindazonáltal a tapasztalat szerint szükségesnek mutatkozik törvényes szabályozás útján kötelezővé tétele annak, hogy a nemzeti kultúrához tartozó műkincsek, amelyek magánosok tulajdonában vannak, közcélt szolgáló reprezentatív kiállítások céljára időlegesen átengedtessenek.
