Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)

Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Negyedik fejezet. A képzőművészet és iparművészet alkotásai

146

pl. tudományos vagy tanítási célokra (1. az 5. §.-hoz fűzött megjegyzések utolsó két bekezdését).

Mivel minden műnek rádió útján a nyilvánossággal való közlése a szerző kizárólagos joga (1. a 6. §. 9. p.-ját, amely a 65. §. értelmében képzőművészeti alkotásokra is megfelelően alkalmazandó), ezért a képzőművészeti alkotást csak a szerző engedélyével szabad rádió (képrádió, távolbalátó készülék) útján a nyilvánossággal közölni. Ez esetben a közlés akkor is kizárólagos joga a szerzőnek, ha nélkülözi az üzletszerűség jellegét.

A törvényünk szerint nincs a szerzőnek fen'tartva a már közzétett képzőművészeti alkotásnak nyilvános kiállítása még abban az esetben sem, ha az üzletszerűen (pl. belépő díj mellett) történik. A törvény ugyanis nem kivánt e tekintetben a nyilvános gyűjtemények és nyilvános árverések elé korlátokat állítani. A szerzőknek is érdeke, hogy a műkereskedés elé nehézségek ne gördíttessenek.

Hogy a képzőművészeti alkotás tulajdonosa jogosítva van azt nyilvánosan kiállítani akkor is, ha a mű közzététele még nem történt meg, arról a 3. §.-nál „Tulajdonszerzés és szerzői jog“ cím alatt van szó.

61. §. A képzőművészet alkotásainak többszörösítése, közzététele, forgalombahelyezése vagy pedig mechanikai vagy optikai készülékek segélyével üzletszerű bemutatása, ha a szerző beleegyzése nélkül történik, a szerzői jog bitorlásának tekintendő.

E szakasz szerint a 60, §.-ban biztosított szerzői jogosítványok megsértése bitorlás. A bitorlás jogkövetkezményei tekintetében a 65. §. értelmében a 1<8—21. §-ok rendeldelkezései megfelelően alkalmazandók. 62

62. §. Nem tekintendő a szerzői jog bitorlásának:

1. oly egyes másolatoknak ingyenes előállítása, amelynek nem terjesztés céljából és nem építés útján készültek; az ilyen másolatokon azonban az eredeti mű szerzőjének jegyét, nevét vagy nevének kezdőbetűit használni, továbbá ilyen másolatokat nyilvánosan kiállítani vagy üzletszerűen használni a 18. §-ban megállapított következmények terhe alatt tilos;

2. utcákon, köztereken és a közönség részére nyitva álló más helyeken a szabadban maradandólag felállított műveknek — még pedig ily építészeti müvek pusztán külső látóképének — többszörösítése rajz, festés, metszés, kőnyomás vagy fényképezés útján;