Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
135 lemezre reányomattassék, ami csak rövid szövegű daloknál fordulhat elő. 54. §. A 2—9 §-ok rendelkezéseit a 49—51. §-okban említett müvek nyilvános előadására is kell megfelelően alkalmazni. Ez a szakasz a szerzői jog tartalmára nézve az írói műveknél megállapított szaibályokat, amennyiben erre alkalmasak, megfelelően kiterjeszti a nyilvános előadás jogára is. 55. §. A nyilvános előadás jogának tartamára nézve a fi—17. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően és az alábbi két bekezdésben foglalt kiegészítéssel alkalmazni. Álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett művek, ha első nyilvános előadásuk idejekor még nem jelentek meg, az első nyilvános előadás naptári évének lefolyásától, a hátrahagyott művek pedig a szerző elhalálozása naptári évének lefolyásától számított ötven évig részesülnek a jogosulatlan előadás ellen védelemben. De ha az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett mű szerzője vagy annak jogutóda az ötven évi határidő alatt a szerző nevét beiktatás végett bejelentette (43. §.), vagy ha ugyanazon idő alatt a mű a szerző neve alatt jelent meg, a védelmi idő a 11., 12. és 14. §. szerint számíttatik. A törvény szerint a nyilvános előadás jogának tartamára nézve a 11—17. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, de az álnév alatt vagy a szerző nevének kitétele nélkül szerzett művek, valamint a hátrahagyott művek tekintetében a törvény külön rendelkezik. 56. §. Még meg nem jelent, de már nyilvánosan előadott színmüvek és zenemüvek szerzőjének az ellenkező bebizonyításáig az tekintendő, aki az előadást hirdető jelentésben, mint szerző megneveztetett. Már megjelent művek nyilvános előadása esetén a 29. §. 2. bek. értelmében azt kell az ellenkező bebizonyításáig szerzőnek tekinteni, aki a megjelent művön van szerzőül megnevezve. Még meg nem jelent színművek és zeneművek nyilvános előadása tekintetűben pedig az 56. §. értelmében az ellenkező bebizonyításig az tekintendő szerzőnek, aki az előadást hirdető jelentésben (színlap, műsor) van mint szerző feltüntetve. Az 56. §. megfelelően alkalmazandó a műnek a rádió
