Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Harmadik fejezet. Színművek, zenés színművek és zeneművek nyilvános előadása
HARMADIK FEJEZET. színmüvek, zenés színmüvek ÉS ZENEMÜVEK NYILVÁNOS ELŐADÁSA. 49. §. Színművek, zenés színmüvek és zeneművek nyilvános előadására a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (55., 11—17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga. A törvény szóbanlevő rendelkezése összhangban áll a berni (illetőleg római) egyezmény 11. cikkének első bekezdésével. Törvényünk a nyilvános előadás jogát a színmüvekre, zenés színmüvekre és a zenemüvekre korlátozza. Az ily művek ugyanis rendszerint arra vannak szánva, hogy művészek (szín-, ének- és zeneművészek) előadásában jussanak a közönség elé, s ily műveknél a szerzőnek a munkája ellenértékét is legjobban a nyilvános előadás biztosítja, ami egyébként különösen zenei művek értékesítését az ország határain túl is leginkább teszi lehetővé. Ezért fontos érdeke a szerzőknek, hogy ily művek nyilvános előadásához kizárólagos joguk legyen. Ezek a művek tehát — akár megjelentek, akár nem — csak a szerző Ibeleegyezésével adhatók elő nyilvánosan. Jogfentartás (ellentétben a régi Szjt.-nyel) nem szükséges, amit a berni (római) egyezmény 11. cikkének 3. bekezdése külön ki is emel. Ezzel szemben egyéb írói művek, pl. költemények, elbeszélések stb. nyilvános előadását, ha közzétételük már megtörtént, a törvény nem köti a szerző engedélyéhez, mert a szerzőnek nem fűződik jelentősebb érdeke ahhoz, hogy már közzétett ily művének elszavalása, felolvasása beleegyezésétől tétessék függővé. Az ily műveknek csak rádió útján való közléséhez kell a szerző hozzájárulása (1. 6. §. 9. pontját).59 CB Az osztrák és német törvények a nyilvános előadás tekintetében különbséget tesznek Vortrag és Aufführung között. Vortrag valamely írói műnek a hallás számára való érzékeltetése felolvasás, elszavalás útján Auffüh-9
