Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Második fejezet. Zeneművek
MÁSODIK FEJEZET. ZENEMÜVEK. 45. §. Zenemű többszörösítésére, közzétételére és forgalombahelyezésére a jelen törvényben meghatározott védelmi időn belül (11—17. §-ok) a szerzőnek van kizárólagos joga. Amiként az írói müveknél a nyelvezet, úgy a zeneműveknél a zene a kifejezés eszköze. De a zenemű is ugyanúgy, mint az írói mű védelem alatt csak akkor áll, ha alkotó szellemi tevékenységének önálló, egyéni terméke s így a szerzőjének egyéniségéből eredő sajátossággal ibir. A művészeti érték itt is közömbös (lásd 1. ft). Valamely védelem alatt álló zenemű dallamának (melódia) felhasználása a 6. §. 10. pontja szerint meg van engedve, ha a felhasználással új eredeti zenemű keletkezik, aminthogy a zene terén mesterművek jöttek létre régebbi zenei alkotások témáinak, motívumainak felhasználásával. Hogy jött-e létre új eredeti zenemű, azt a bíróság esetenkint, esetleg szakértő (szerzői jogi szakértő bizottság) véleménye alapján dönti el.56 A törvény szerint a zenemű többszörösítése, közzététele és forgalombahelyezése a védelmi időn belül a szerzőnek kizárólagos joga. Többszörösítés történhetik nyomtatvány, kézi másolás útján hangjegyekkel vagy gramofonlemezre, filmre való felvétellel (1. 1. §-t). Forgalombahelyezés a nyomtatvány, kézi másolás, gramofon vagy filmfelvétel egyes példányainak forgalomba bocsátása. 59 59 A német törvény 13. §-a a dallam (Melodie) védelmét külön biztosítja, ha felismerhetőleg vétetett át az új mű alapjául. Az 1932. évi német törvénytervezet 4. §-a nem kíván a zenei alkotások elé ilyen korlátokat állítani, s megengedi más védett zenemű dallamának szabad felhasználását, ha a felhasználásban a feldolgozó sajátos szellemi alkotása nyilatkozik meg.
