Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
117 Különösen szabad keze van a bírónak a nem vagyoni (eszmei, erkölcsi) kár (elégtétel) mennyiségének megállapításánál, mert az ily kár mennyisége rendszerint csak az eset körülményeinek általános mérlegelésével lesz megállapítható, s ígv az ily kár megállapítása nem függ annyira konkrét adatoktól, mint a vagyoni kár megállapítása. A 30. §. 2. bekezdése az ítélet közzététele felől rendelkezik. Azt, hogy a bitorlás kérdésében hozott ítélet valamely belföldi időszaki lapban közzététessék, kérheti ügy a bitorlás megállapítása esetében a pernyertes felperes, — mint a pernyertes alperes, ha felperest a bitorlásra alapított keresetével a bíróság elutasította. Módot kell ugyanis adni a szerzőnek, hogy a műhöz fűződő személyi (erkölcsi) érdekeit a nyilvánosság előtt védelmezhesse meg, tekintettel arra, hogy művének sikere a nyilvánosság véleményétől, elismerésétől függ. Lehetővé kell tehát számára tenni, hogy az ítélet közzétételével a nyilvánosság tudomást szerezzen a sérelmére elkövetett bitorlásról. Viszont a pernyertes ellenfélnek is érdeke fűződhetik ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is tisztázhassa magát a terhére rótt bitorlás, pl. plágium vádja alól. Ezért rendelkezik a Szjt. olykép, hogy a pernyertes fél kívánhatja az ítélet közzétételének elrendelését. Az ítélet közzétételére vonatkozó kötelezés tehát a pervesztesség jogkövetkezménye. A közzététel elrendelése azonban a bíró belátásától függ. A bíró tehát az eset körülményei szerint fogja mérlegelni azt, hogy az ítélet közzétételéhez fűződik-e az azt kérelmező félnek ily védelemre szoruló érdeke. Figyelembe veendő e tekintetben, hogy az ítéletnek időszaki lapban való közzététele jelentékeny költséggel jár, s így a közzétételre való kötelezés a marasztalt felet érzékeny vagyoni hátránynyal sújtja. A fél kérelmére úgy is határozhat a bíróság, hogy a közzétételi kötelezettség csak az ítélet rendelkező részére szorítkozzék. A közzététel elrendelésének módjáról a Szjt. nem rendelkezik. A kir. Kúria a P. I. 3581/1934. szám alatt hozott ítéletében a fellebbezési bíróság ítéletének azt a rendelkezését, amely szerint elrendelte a jogerős ítéletnek az alperes költségére a K. című lapban való közlését, kiegészítette azzal, hogy amennyiben az alperes a közzétételre vonatkozó kötelezettségének 30 nap alatt eleget nem tesz, az 1914:XIV. te. 43. §-ának 3. bekezdésében foglalt rendelkezés nyer meg-
