Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
105 Aki ellenben a műnek már forgalombahelyezett példányait megszerzi s azokat jogosulatlanul forgalomban tartja, — az, mint jogosulatlan forgalombantartó a 22. §. alá esik. Ehhez képest a kiadó a mű példányainak forgalombahelyezője, ellenben forgalombantartó a kereskedő, aki a forgalombahelyezett példányokat a kiadótól megszerezvén, azokat árusítja. Aki a filmet (mozgófényképészeti művet) jogosulatlanul forgalombahelyezi, az az 5. §-ban meghatározott bitorlás címén a 18. §, szerint tartozik felelősséggel, ellenben aki a jogosulatlanul forgalombahelyezett filmet megszerzi és terjeszti (árusítás, bérbeadás, nyilvános előadás útján), az a 22. §. értelmében felelős (Kúria P. I. 3165/1934. sz. ítélete). A forgalombantartás rendszerint akkor jogosulatlan, ha már a példányok forgalombahelyezése volt jogosulatlan. De előfordulhat, hogy a forgalombahelyezés jogosan történt, azonban utóbb valamely oknál fogva a forgalombantartás jogosulatlanná válik (1. a Kúriának P. I. 5557/1933. sz. alatt hozott ítéletét, közölve 6. §. 9. pontjánál „A szerző mechanikai jogai“ alatt). A törvény közelebbről is meghatározza, mit ért forgalombantartás alatt, — érti t. i. a példányok áruba bocsátását, árusítását, más úton terjesztését, vagy használatát. Árubabocsátás forog fenn, ha a kereskedő a példányokat üzletében raktáron, eladásra készen tartja. Terjesztés a műnek egyéb módon való hozzáférhetővététele s közlése a közönség, a nyivánosság körében. De az áruba bocsátás, eladás, más úton terjesztés vagy használat csak szándékosság és Üzletszerűség esetén tekintendő a 18. §. szerint büntetést és kártérítést maga után vonó vétségnek. A szóbanlevő vétség tényálladékához tehát szándékosság kívántatik meg. Gondatlanság itt nem elegendő. Szándékosság terheli pl. a könyvkereskedőt, ha tudja, hogy a könyv vagy folyóirat bitorlást foglal magában, ami rendszerint akkor fordul elő, ha őt erre figyelmeztették. A szándékosság mellett az üzletszerűségnek is fenn kell forognia a terjesztés és a használat tekintetében is (az üzletszerűségről 1. az 5. §-nál). Nem válik tehát a 22. §-ban meghatározott vétségben bűnössé az a kereskedő, aki tudomással bir ugyan a könyvben foglalt bitorlásról, s azt ingyenesen használatra engedi át, vagy oda ajándékozza egy ismerősének. A törvény szerint a jogosulatlanul forgalomban tartott
