Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
103 ingyenesen történt. De bitorlást követ el az is, aki az 5. §. szerint megengedett módon, tehát eredetileg nem jogosulatlanul előállított egyes példányt utóbb üzletszerűen használja (közzéteszi, forgalomba hozza), amikor is az üzletszerű használat folytán maga az egyes példány előállításával történt töhbszörösítés válik jogosulatlanná. A törvény a bitorlás kísérletét nem bünteti, de a bitorlás kísérlete is a 18. §. értelmében kártérítést von maga után. A törvény szerint továbbá a kísérlet esetén is van helye elkobzásnak, s kimondja a törvény, hogy kísérlet esetében nemcsak az esetleges példánytöredékek, hanem a bitorlás előkészítésére szolgáló eszközök és készülékek is elkoboztatnak, amelyek a bitorlás előkészítésére s a bitorló cselekmény előzetes hirdetésére szolgálnak. Szerzői jogot sértő hirdetés. A Szjt. a fentiek szerint szabályozza a bitorlás kísérletének jogkövetkezményeit, de nem tartalmaz intézkedéseket a bitorlás előkészítő cselekményeire vonatkozóan. Pedig abban az esetben, ha valaki valamely műnek még csak tervbe vett többszörösítése, közzététele és forgalombahelyezése iránt tesz közzé hirdetést, noha kiadói, illetve szerzői jog őt meg nem illeti, — ezzel a bitorlás kísérletéig még el nem jutott cselekményével a jogosult személynek oly jogsérelmeket okozhat, amelynek orvoslásáról gondoskodni kell. Ide vonatkozóan a kir. Kúria P. I. 276/1930. sz. alatt hozott határozatában annak előrebocsátása után, hogy a felperes szerzői jogára sérelmes könyvkiadás hirdetése a mű nyomásának megkezdése előtt csak a bitorlás előkészületi cselekményének s nem a bitorlás kísérletének tekintendő, — kimondta, hogy „a Szjt. 21. §-a 2. bekezdésének helyes értelmezése szerint a panaszolt hirdetésre szolgáló különös eszközök és készülékek elkobzandók abban az esetben is. ha a hirdetés a bitorlásnak csak előkészületi cselekménye volt, s nem jutott el a kísérletig“. A kir. Kúriának ezt az álláspontját a következők megfontolása teszi indokolttá. A másnak szerzői jogára sérelmes hirdetés mint előkészületi cselekmény esetében az elkobzás indokai a dolog természete szerint éppúgy fenforognak, mint a kísérlet esetén. Ha oly személy hirdeti valami mű tervbevett többszörösítését és forgalombahelyezését, aki nem rendelkezik a műre vonatkozó szerzői joggal, akkor az ily hirdetés alkalmas arra, hogy a mű értékesítését annak részéről, akit a szerzői jog a valóságban megillet, megbénítsa. Ha jogosulatlan hir-
