Alföldy Dezső: A magyar szerzői jog, különös tekintettel a M. Kir. Kúria gyakorlatára (Budapest, 1936)
Az 1921. évi LIV. t.-cikk a szerzői jogról - Első fejezet. Írói művek
101 színmű jogosulatlan előadása esetén elkobzás alá eshetnek mint a bitorlás elkövetésének különleges eszközei a szövegkönyvek, sugópéldány, a partitúra, a beszéd- és hangjegyszerepek stb. Ugyancsak megfelelően alkalmazandók a 20. §. rendelkezései a 65. §. értelmében a képzőművészeti alkotásokra is, — s csak az építmények tekintetében foglal magában a 65. §. ide vonatkozóan külön rendelkezést. A kir. Kúria szerint azonban a 20. §. nem foglal magában kötelező rendelkezést abban az értelemben, mintha a bíróság bitorlás fennforgása esetén az elkobzást kérelem folytán mindenkor elrendelni köteles lenne. A kir. Kúria szerint ugyanis (P. I. 1387/1932. sz.) a bíróság az elkobzás elrendelését különös méltánylást érdemlő esetekben mellőzheti. így a kir. Kúria P. I. 277/1930. szám alatt hozott ítéletében a bitorolt részekre kért elkobzást mellőzte abból az indokból, mert az alperes művének bitorolt részeire az elkülönítés nehézségei miatt az elkobzás az alperes érdekeinek méltánytalan sérelme nélkül keresztülvihető nem lenne, s mert egyébként is az elkobzás mellőzése a felperesre nem vagyoni kárának megtérítése mellett nem sérelmes. A P. I. 4862/1931. szám alatt hozott ítéletében pedig a kir. Kúria a bitorlás elkövetésére szolgáló eszközök elkobzását azért mellőzte, mert az eset körülményei szerint ki van zárva az, hogy a sérelmezett cselekmény ismétlésétől tartani lehetne. Lapok elkobzása. A napilapok útján elkövetett bitorlások és mások szerzői jogára sérelmes hirdetések eseteiben az elkobzás kérdésében a kir. Kúria több határozatban (P. I. 276/1930., P. I. 3744/1931., P. I. 5332/1932. stb.) kiemelte, hogy a napilapok egyes számai a dolog természeténél fogva csak egy napi forgalomra vannak szánva, a megjelenés napját követően már nem tárgyai többé a forgalomnak, s ha egy bizonyos ideig a napilap valamely száma még megszerezhető is az illető lap kiadóhivatalában, ez még nem jelenti azt, hogy az illető lap még forgalomban van. S mivel a jogsértő közleményt vagy hirdetést tartalmazó lapszám a megjelenését követő nappal megszűnik a forgalom tárgya lenni, s újra forgalomba nem kerülhet, ezért a kir. Kúria szerint elkobzásnak helye nincs, lévén az elkobzás célja az, hogy a jogsértő közlemény (hirdetés) további forgalomba hozása meggátoltassék. A napilappal egy szempont alá esik az ahhoz tartozó és
