F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
szolgáltatás a bejelentéssel együtt megtörténik, valamennyi feltalálót meg kell nevezni az első bejelentésben (természetesen a név, a foglalkozás és a lakcím feltüntetésével); — több feltaláló esetén, ha azok részesedési aránya nem egyenlő, már az első beadványban százalékosan meg kell jelölni a feltalálók részesedési arányát is. A fentieket azért szükséges hangsúlyozni, mert számos esetben előfordul, hogy nem teljes a feltalálók névsora a bejelentés benyújtásakor, mert egy vagy több feltaláló különféle okokból kimarad a bejelentésből, másrészt a feltalálók nem mindig vannak tisztában azzal, ha külön nincs feltüntetve a részesedési arányuk, akkor az egyenlőnek tekintendő. A feltalálók számában és részesedési arányában bekövetkezett bármiféle változást a bejelentés napja, illetve a feltalálókkal kapcsolatos első adatközlés után csak polgári peres eljárás során hozott bírói ítélet alapján vehet tudomásul az OTH. A további lényeges szempont, amelyre nem szabályszerű mellékletekkel tett bejelentéskor ügyelni kell, azzal az ideiglenes leírással kapcsolatos, amelyet az első bejelentési kérelem mellékleteként nyújtanak be. Ezzel az ideiglenes leírással szemben ugyan az Szt. nem támaszt alaki követelményeket, és a leírásnak igénypontokat sem kell tartalmaznia, érdemi, tartalmi részével szemben azonban az Szt. ugyanazt a követelményt támasztja, mint a végleges, a kinyomtatandó leírással szemben; nevezetesen: az ideiglenes leírásnak (az esetleges ideiglenes rajzzal együtt) lehetővé kell tennie azt, hogy annak alapján a szakember a találmány tárgyát megvalósíthassa. Gépészeti és villamos tárgyú találmányok esetén célszerű gazdag rajzanyagot mellékelni az ugyancsak lehetőleg részletes nyers leíráshoz. Ez egyrészt az elsőbbségi igényt biztonságosabban alátámasztja, másrészt a végleges, szabályszerű leírás későbbi elkészítését megkönnyíti. Megjegyezzük, hogy mivel a Szt. az első ideiglenes leírással kapcsolatban semmiféle formai követelményt nem támaszt, közömbös, hogy a találmánynak a közzétett, illetve engedélyezett főigénypontban kifejezett lényegét az ideiglenes leírás mely része tartalmazza. A nem pótolható hiányoknak megfelelő információk megadása, elsősorban a találmány lényegének ismertetése lehetséges elsőbbségi iratra való utalással is. Ilyen eset többnyire akkor fordul elő, amikor külföldi jogi vagy természetes személy uniós elsőbbséggel tesz bejelentést Magyarországon. Ez esetben a jog megalapozásához, a bejelentési dátum elnyeréséhez elegendő a bejelentő nevének, a találmány címének, az elsőbbségi irat származási országának és számának a közlése. Az elsőbbségi iratot ugyanis a bejelentés napjától számított három hónapon belül be kell nyújtani az OTH-hoz, abból pedig az egyébként pótolhatatlan hiányoknak számító adatok, illetve ismertetések (a bejelentő pontos adatai, a találmány lényegének ismertetése) egyételműen megállapíthatók. Az Szt. természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy kiállítási elsőbbségre utalással tegyünk szabadalmi bejelentést. Van néha olyan igény is, hogy a feltaláló(k) megnevezését a kinyomtatott, il90
