F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya

alkalmazása nélkül — nem jelent változást sem a termékben, sem a termelési eljá­rásban, csupán ismereteinkben, ezért nem műszaki jellegű. A nem műszaki jellegű megoldásokhoz (sport-, játékszabály, gyógymód stb.) kapcsolódhatnak olyan termékek (sporteszközök, játékok, orvosi műszerek stb.), amelyek műszaki jellegűek, ennélfogva szabadalmazhatok. Műszaki jellegűnek kell tekinteni a mérési és az analitikai eljárásokat is; ezek nem tartoznak ugyan közvetlenül a termelési eljárást megváltoztató megoldások­hoz, közvetve azonban az ilyen megoldások szerves részei. A Párizsi Uniós Egyezmény alapján ,,az ipari tulajdont a legtágabban kell ér­teni, az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre...”. E szöveggel összhangban az Szt. a növénytermesztési és az állattenyésztési eljárásokat besorol­ja a műszaki jellegű megoldások közé. Ezekben az eljárásokban is kimutatható változás. A gyakorlati alkalmazhatóság A gyakorlati alkalmazhatóság azt jelenti, hogy a találmány nem lehet csupán egye­di megoldás, hanem olyannak kell lennie, hogy valamely gazdasági területen elvi­leg akárhányszor ismételve és lényegében azonos eredménnyel lehessen megvaló­sítani, alkalmazni. E követelményt akkor elégíti ki a termék, ha ismételten előállítható, az eljárás pedig akkor, ha a gyakorlatban ismételten használható. Az ismételt megvalósíthatóság azt jelenti, hogy a megoldást elvileg korlátlan számban és elvileg azonos eredménnyel lehet kivitelezni. Nem szabadalmazható tehát olyan egyedi megoldás, amelynek a megvalósítási körülményei nem teszik lehetővé a megismételhetőséget. Hiányzik a gyakorlati megismételhetőség például olyan megvalósítási körülmények közt, amelyekhez különleges, rendkívüli egyedi ké­pességek, adottságok szükségesek. A gyakorlati alkalmazhatóság lehetetlensége miatt nem szabadalmaztatható az örökmozgó, amely megvalósíthatatlan a bejelentő által meghatározott eredmény­nyel, azaz; energiaráfordítása nélkül. A gyakorlati alkalmazhatósághoz viszont nem szükséges, hogy a bejelentéskor vagy az eljárás folyamán a megoldást tényle­gesen megvalósítsák, elegendő csupán a megvalósítás lehetősége, amit kétség ese­tén akár gyakorlati, akár elméleti úton igazolni lehet. 2. A szabadalmi oltalom, kizárás a szabadalmi oltalomból A szabadalmi oltalom megszerzésének feltételeit az Szt. rögzíti. Az alapvető felté­telek megléte esetén a bejelentő találmányra szabadalmi oltalmat kap. Léteznek olyan megoldások, amelyek ugyan kielégítik az újdonság, a haladó és műszaki jelleg, továbbá a gyakorlati alkalmazhatóság kritériumát, mégsem sza­badalmazhatok. Ilyenek elsősorban a gyógyszerek, a vegyi úton előállított termé­kek, továbbá — bizonyos kivételekkel — az emberi, illetőleg állati élelmezésre szolgáló termékek. Az említett termékek előállítására szolgáló termelési eljárás ennek ellenére 84

Next

/
Thumbnails
Contents