F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - III. A szabadalmi oltalom tárgya
hogy a nagyobb keresztmetszetű vagy inerciájú tengely nagyobb nyomatékot — így nagyobb teljesítményt — képes átvenni. Ha azonban az alak- és méretváltoztatás során új, előre nem várható műszaki hatás mutatkozik, s a megoldáshoz a szakember a szakterület ismeretanyaga alapján nem juthatott el, akkor a megoldást újnak kell tekinteni. 1) Az optimalizálás Nem tekinthető újnak az a megoldás, amely az ismert megoldásból optimumkereséssel származtatható. A megoldás valamelyik jellemzője ugyanis egy intervallumon belül változhat, és ha ehhez a változáshoz a hozzárendelt függvény általánosan ismeretes, akkor a szakember köteles tudásához hozzátartozik a függvény szélsőértékének meghatározása. (Optimumkeresés, pl. optimális forgácsolási adatok megadása.) Más a helyzet abban az esetben, ha a kérdéses intervallumon belül a fizikai folyamatot vagy egyéb jelenséget leíró függvénynek szakadása van, vagy az ezeket leíró függvény nem is ismert. Tehát az a megoldás, amikor empirikusan határozzák meg a szóban forgó értéket — ahol a megoldáshoz fűződő hatások ugrásszerűen megváltoznak — újnak tekinthető. Az újdonság értékelésének végső soron minden esetben a konkrét ügy egyedi körülményeihez kell igazodnia. A haladó jelleg A megoldás a technika ismert fejletségi szintjéhez képest akkor haladó, ha alkalmazásával eddig ki nem elégített szükséglet elégíthető ki, vagy az eddiginél előnyösebben lehet kielégíteni valamely szükségletet. A haladójelleg a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében megmutatkozó előnyök és az esetleges hátrányok egybevetésével állapítható meg; az egybevetés eredményét abból a szempontból kell értékelni, hogy a találmány mennyire és milyen színvonalon elégíthet ki emberi szükségleteket. A haladó jelleg megnyilvánulhat a hasznosságban, a minőségi színvonalban, a biztonságban, a gazdaságosságban stb. A haladó jelleget a találmány hatásában, alkalmazásának eredményében megmutatkozó előnyök határozzák meg. A megoldás haladó jellege nyilvánvaló, ha egy eddig ki nem elégített szükségletet elégít ki. Ekkor ugyanis elsősorban a szükséglet kielégíthetőségének a ténye a mérvadó, az ésszerűség határain belül, függetlenül a gazdaságossági tényezőktől. Amikor a televíziót feltalálták, ez úttörő jelentőségű volt a szükségletnek, a távolbalátás igényének a kielégítésében; ezért haladó is volt minden tökéletlensége, hibája, költséges volta ellenére. A legtöbb megoldásban azonban együttesen mutatkoznak a pozitív és a negatív hatások; például: a megoldás drágább az ismerteknél, de alkalmazásával a kívánt célt az eddigieknél magasabb színvonalon lehet elérni. Az ilyen esetekben az előnyök és a hátrányok egybevetése alapján állapítható meg a haladó jelleg. Ha a pozitív hatások összességükben nagyobbak, mint a negatívak, haladó jellegű a megoldás. Az összhatás pozitív, illetőleg negatív jellegének a megállapításakor 82
