F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
rendelkezésre bocsátásáról, a titoktartásról, a védjegyhasználatról, az értékesítés módozatairól, pl. külföldi piacokra irányuló exportálás jogáról, a számadási kötelezettségről, a feltalálók díjazásáról, az esetleges jogviták intézéséről, a felmondás jogáról, külföldivel kötött szerződés esetén az alkalmazandó jogról. A hasznosítási szerződés a felek által megállapított idő elteltével vagy meghatározott körülmények bekövetkeztével a jövőre vonatkozóan megszűnik. Ez azt jelenti, hogy a megszűnés időpontjáig a szerződés érvényesnek tekintendő, ezért az addigi hasznosításokért a szabadalmast a megállapított díj megilleti. A szerződés időtartama kiterjedhet a szabadalmi oltalom teljes tartamára vagy annál rövidebb időszakra. Szerződést megszüntető körülmény lehet pl., ha a hasznosító a kikötött menynyiségnél kisebb mértékben hasznosítja a találmányt, illetve ha egy meghatározott időn belül a hasznosítást egyáltalán meg sem kezdi; avagy: ha a szabadalmi oltalom megszűnik. Ha a végleges szabadalmi oltalom visszamenőleges hatállyal szűnik meg (megsemmisítés), a licenciaadó által jóhiszeműen felvett licenciadíjnak csak azt a részét lehet visszakövetelni, amelyet a hasznos eredmény nem fedezett. 7. Közös szabadalom Közös szabadalom akkor jöhet létre, ha a találmányt többen, közösen alkották, vagy a már meglévő találmányt vagy szabadalmat csak részben (pl. ötven százalékban) ruházták át, vagy azt többen örökölték. (Kutatási-fejlesztési szerződés kapcsán szintén gyakran előfordul a szabadalmi igény részbeni átruházása.) Közös szabadalom „szabadalomtársai” jogközösségbe kerülnek, ezért különféle gyakorlati jogi kérdések vetődnek fel egymás közötti, belső jogviszonyukban. A törvény külön szabályozza a rendelkezési jogot, a hasznosítást és a licenciaadást. Fontos szabály, hogy mindegyik szabadalmastárs csak a saját hányadával rendelkezik. Eszerint: ha több jogosultja van a találmánynak, a találmányt csak valamennyi társ hozzájárulásával lehet bejelenteni. Ha valamelyik társ alapos indok nélkül megtagadja a hozzájárulást a bejelentés megtételéhez, a sérelmet szenvedő társ a joggal való visszaélést tilalmazó polgári jogi szabályok szerint léphet fel ellene. Ha az egyik szabadalmastárs kívülálló részére el akarja idegeníteni (pl. el akarja adni) az őt megillető hányadrészt, a többi szabadalmastársat elővásárlási jog illeti meg. Ezek szerint a kívülálló vételi ajánlatát közölni kell a többi szabadalmastárssal, és az elfogadásra határidőt kell megjelölni. Ha valamelyik társ az ajánlatban megjelölt feltételekkel hajlandó az elidegeníteni kívánt hányadrészt megvásárolni, az ügyletet vele kell létrehozni. A találmányt mindegyik szabadalmastárs egyedül is hasznosíthatja. Ehhez nincs szükség a többi szabadalmastárs engedélyére. A hasznosító köteles azonban társainak — részesedési hányaduk arányában — megfelelő díjat fizetni, szolgálati találmány esetén pedig a feltalálóknak találmányi díjat fizetni. 47
