F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
vei viszont — a törvény rendelkezése folytán — úgy kell eljárni, mintha a munkáltató hozzájárult volna ahhoz, hogy a találmánnyal a feltaláló rendelkezzék. Ennek a hatvannapos határidőnek a túllépése tehát a munkáltató számára jogvesztő. Az akadémiai szabályozás szerint a találmány ismertetésének átvételét követően különös figyelmet kell fordítani az említett kilencven- és a kutatóhely szempontjából jogvesztő hatvannapos határidőkre. A szolgálati találmány belföldi bejelentésére a találmány ismertetésének átvételétől számított kilencven napon belül a kutatóhely jogosult. Meghatározott esetekben a szabadalmi eljárás során a közzététel mellőzhető, s így a munkáltató számára lehetővé válik, hogy szabadalmaztatásra bejelentsen olyan találmányt is, amelynek nyilvánosságra hozatalát nem kívánja, melyet titokban akar tartani. A szabadalom megadása és az azt harminc napon belül követő lemondás biztosítja, hogy a feltaláló találmányi díjat kaphasson a nyilvánosság elé nem hozott szolgálati találmány esetében is. A találmányi bejelentés megtételére és az eljárás lefolytatására a kutatóhely vezetője megbízást adhat szabadalmi ügyvivői tevékenység végzésére jogosult szerveknek. A kutatóhely vezetője valamennyi esetben megvizsgáltatja a külföldi hasznosítás, értékesítés (licencia, know-how, szolgáltatás, kooperáció, áruexport stb.) lehetőségét, és a magyar bejelentéstől számított héthónapon belül dönt a külföldi bejelentés kérdésében; pozitív döntés esetén — a jogvesztő határidőkre való tekintettel — a magyar bejelentéstől számított nyolc hónapon belül a találmány külföldi bejelentésére a Danubia Szabadalmi Irodának megbízást ad. Ha a találmány szolgálati jellegét illetően bármikor vita támad, az ezzel kapcsolatos eljárás minden esetben a bíróságra tartozik. Az OTH ilyen jogvitával nem foglalkozik, és arra vonatkozó vizsgálatot sem folytat, hogy a szabadalmi bejelentésben foglalt találmány szolgálati jellegű-e vagy sem. Az intézményi érdekek védelméről magának a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ennek egyik módja az, ha az intézmény megfelelő belső szabályozást ad ki a szolgálati találmányok munkáltatón belüli kezeléséről, bejelentéséről, nyilvántartásáról, pl. ügyrend, iparjogvédelmi szabályzat, igazgatói utasítás formájában. Másik módja pedig a szabadalmak megadásának és közzétételének rendszeres figyelése. Abban az esetben, ha a feltaláló eredetileg saját nevében jelentette be a szolgálati találmányt, de a munkáltató fellépése után nem vitatja, hogy a megoldás szolgálati jellegű, a munkáltató és a feltaláló bármikor közölheti ezt a tényt az OTH-val. 4. A szabadalmi oltalom tartalma A szabadalmi oltalom tartalmát törvény határozza meg. A szabadalmasnak — a jogszabályok keretei között — kizárólagos joga van arra, hogy a találmányt hasznosítsa, és a hasznosításra másnak engedélyt adjon. A jog kizárólagosságából következik, hogy mindenki más köteles tartózkodni a találmány hasznosításától, kivéve ha arra a szabadalmastól engedélyt kapott. Ezért mondhatjuk, hogy a szabadalmi jog abszolút szerkezetű, azaz mindenkivel szemben hatályos, hasonlóképpen a tulajdonjoghoz. 38
