F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
Amíg a feltaláló az első arany fokozatú kitüntetést meg nem kapta, az alacsonyabb fokozat adományozásának alapját képező hasznos eredmény, díj, darabszám figyelembe vehető a magasabb fokozat alapjának megállapításakor. Azoknak a feltalálóknak, akik a „Kiváló Feltaláló” kitüntetés arany fokozatát már egyszer megkapták, újabb találmány értékesítése után csak arany fokozat adományozható. Az adományozó szervek a megjelölt értékhatároktól eltérhetnek az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével megállapított mértékben. A „Kiváló Feltaláló” kitüntetés adományozására irányuló javaslat előterjesztésére az a gazdálkodó szervezet jogosult, amellyel a feltaláló munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban van, illetve ahol a kitüntetés alapjául szolgáló hasznos eredmény létrejött. A felterjesztés alapjául az intézménynél értékesített találmány szolgál. A felterjesztéskor figyelembe vehetők más gazdálkodó szervezeteknél hasznosított találmányok is. A kiemelkedő találmányok elismerése érdekében az intézmények felhasználhatják az egyéb általuk adományozható díjakat (pl. nívódíjakat) is, a „Kiváló Dolgozó” és egyéb kitüntetések, díjak adományozására vonatkozó felterjesztések esetében pedig figyelembe veszik a feltalálói tevékenységet is. Az MTA támogatja az alkotó tevékenység fokozottabb mértékű anyagi és erkölcsi elismerését. A kutatóhelyek vezetői az akadémiai díjakra és kitüntetésekre való felterjesztések során kötelesek szem előtt tartani a szellemi termékek alkotóinak munkáját. A „Kiváló Újító” és a „Kiváló Feltaláló” kitüntetésekre érdemes személyekre a kutatóhelyek vezetői évenként egyszer tesznek javaslatot a kutatóhely szerint illetékes tudományági főosztály vezetőjének. (A kitüntetések adományozásának rendjét L. a 253. oldalon.) További erkölcsi, társadalmi elismerési formaként említhetjük meg, hogy a tudományos minősítés keretében a tudományos fokozat elnyerésének alapjául szolgáló munka lehet tudományos tevékenységet igénylő, a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás (találmány) is. 3. Szabadalmi igény, szolgálati szabadalom A találmányra vonatkozó legfontosabb vagyoni jog a szabadalom; erre alapozódik a jogi oltalom. A szabadalom a törvény értelmében a feltalálót vagy jogutódját illeti. E rendelkezés kifejezésre juttatja azt a sarkalatos elvet, hogy a szabadalom iránti igény alanyi jog, tehát nem a szabadalmi hatóság tetszésén (diszkrecionális mérlegelésén) múlik, hogy engedélyez-e szabadalmat vagy sem. A törvényes előfeltételeknek megfelelő találmányra a hatóság köteles szabadalmat adni; olyan találmányra viszont nem jogosult szabadalmat adni, amely ezeknek az előfeltételeknek nem felel meg. A szabadalmi igény megszerzésének általános és különös feltételei vannak. Általános feltétele, hogy az, aki szabadalmat igényel, jogképes legyen a polgári 34
