F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Első rész - II. Szabadalom, know-how, újítás
II. Szabadalom, know-how, újítás A) A találmányok szabadalmi oltalma 1. Jogi szabályozás A magyar találmányi jog fejlődésében mérföldkő volt az 1895. évi XXXVII. törvény, amely az első önálló magyar szabadalmi törvénynek tekinthető, és amely többszöri módosítással hatályban volt egészen 1970-ig. Ez a törvény hozta létre az önálló magyar iparjogvédelmi hatóságot: a Szabadalmi Hivatalt, amely 1920-tól Szabadalmi Bíróság, 1949-től pedig Országos Találmányi Hivatal néven folytatja működését. A gazdaságirányítás új rendszerére való áttéréskor szükségessé vált egész szabadalmi jogunk újraszabályozása; ez az 1969. évi II. törvény (Szt.) és végrehajtási rendelete a 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM sz. együttes rendelet (Szt.V.) elfogadásával történt meg. A nyolcvanas évek elején — a szerzett gyakorlati tapasztalatokra és a megnövekedett műszaki-gazdasági követelményekre való figyelemmel — indokolttá vált ezeknek a jogszabályoknak a továbbfejlesztése. A továbbfejlesztés az 1983. évi 5. sz. törvényerejű rendelet, a 4/1983. (V. 12.) IM sz. rendelet és a 11/1983. (V. 12.) MT sz. rendelet megalkotásával történt meg. Az MTA területén kiegészítő szabályozást tartalmaz a 6/1986. (A.K.5.) MTA-F. sz. utasítással módosított 13/1984. (A.K. 1985—1.) MTA-F sz. utasítás (a továbbiakban: akadémiai szabályozás). (L. MTA szabályozás 247. oldalon.) A jogszabályokon kívül a találmányi ügyek szabályozásában nagy jelentősége van az OTH-SZOT irányelveknek (7001/1983. (SZ.K.6.) OTH-SZOT irányelvek a gazdálkodó szervezetek újítási és találmányi munkájának továbbfejlesztéséről). Ezek az irányelvek ajánlást adnak a jogszabályok végrehajtásának fő irányára és módszereire, a jogalkalmazásban követendő elvekre. Végül kiemelkedő jelentőségű a találmányi ügyek szabályozásában az intézményi találmányi szabályzat. 2. Az erkölcsi, személyiségi érdekek védelme A találmányok jogi oltalma a találmányhoz kapcsolódó erkölcsi és anyagi (vagyoni) érdekek védelme révén valósul meg. A feltaláló erkölcsi érdekeinek védelmét főként a feltalálói személyhez fűződő jogok biztosítják. Ezek a feltalálónak a Pol-29
