F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)

Első rész - I. Az iparjogvédelem fogalma és kapcsolata a kutatás, a fejlesztés, a termelés és az értékesítés folyamatával

információk más forrásoknál gyorsabb, naprakészebb, rendszeresebb, teljesebb, egységesebb tájékoztatások; előnyük az is, hogy osztályozott, államilag vizsgált és minősített, komplex (műszaki, gazdasági, üzleti, jogi töltetű) tájékoztatást fejeznek ki.

Az iparjogvédelmi információs rendszer jelentőségét — egyéb tényezők mellett — növeli, hogy míg az egyéb információs forrásokon alapuló tájékozódási lehetőségek (részben anyagi okokból) nagymértékben csökkentek az utóbbi években, a zömében ingyenes és teljes körű nemzetközi szabadalmi információcserét nemzetközi egyezmények garantálják.

A szabadalmi kutatások másik fontos válfaja: a szabadalmi tisztaság megállapítására irányuló kutatás.

A szabadalmi tisztaság vizsgálatát főként az új műszaki megoldásokon alapuló gyártmány-, illetve gyártásfejlesztés tekintetében kell — legkésőbb: a prototípus gyártásának megindításáig —elvégezni, a hazai és a tervezett exportpiacok országaiban nyilvánosságra hozott szabadalmi leírások alapján. A szabadalminsztaságvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a fejlesztendő termék nem ütközik-e érvényes szabadalmi jogokba, nem jelent-e a világpiaci versenytársak jogait sértő és súlyos anyagi és erkölcsi következményeket kiváltó szabadalombitorlást.

A szabadalmitisztaság-vizsgálatokat célszerű kiterjeszteni az ipari formatervekre, valamint az alkalmazandó védjegyekre és más árujelzőkre is. Az újabb gyakorlat szerint az OMFB által nyújtott K+F támogatások, állami megbízások, bankhitelek megszerzésekor igazolni kell, hogy szabadalmi szempontból vitathatatlan, ,,tiszta ügyről” van szó.

A szabadalmi információ segítségével tehát

— megalapozottan lehet dönteni arról, hogy a termékszerkezet korszerűsítéséhez szükséges műszaki megoldásokat hazai erőkkel fejlesszük-e ki, vagy pedig külföldi licencet, illetve know-how-t vásároljunk;

— fel lehet tárni egy-egy konkrét területen a technikai fejlettség színvonalát, és ennek révén helyesen lehet kitűzni a kutatási-fejlesztési célokat, el lehet kerülni az erőforrások pazarlásával járó „ismételt feltalálásokat”;

— prognosztizálni lehet a tudományos-műszaki fejlődés tendenciáit és intenzitását;

— meg lehet ítélni az itthon alkalmazandó gyártási eljárások és a külföldi piacon értékesítendő termékek szabadalmi tisztaságát, és így el lehet kerülni a súlyos erkölcsi és anyagi károkkal járó szabadalombitorlásokat;

— meg lehet ismerni az élmezőnyhöz tartozó konkurens külföldi cégek körét, azok kutatási-fejlesztési stratégiáját, nemzetközi szabadalompolitikáját, piaci orientációját, valamint a fejlesztési munkák színvonalát, mértékét, eredményességét;

— meg lehet ítélni a hazai kutató-fejlesztő munka eredményeként létrejött megoldások újdonságát, a termékek műszaki szintjét és ezen alapuló nemzetközi versenyképességét;

— meg lehet határozni a termékek formájában exportálandó találmányok külföldi szabadalmazásának s ezáltal piacvédelmének esélyeit;

— meg lehet ítélni a találmányok licencügyletek formájában való értékesítésének, a műszaki-szellemi exportnak a lehetőségeit.

26