F. Tóth Tibor (szerk.): Kutatás-fejlesztés és iparjogvédelem (Budapest, 1987)
Második rész. A szellemi alkotások különleges formáival összefüggő kérdések - III. Mikroelektronika
7. A hazai helyzet A hazai mikroelektronikai ipar fejlesztési programjának kidolgozói „réseket” igyekeznek találni a világ elektronikai iparában. Olyan réseket, amelyekbe kis beruházással és a Magyarországon viszonylag olcsó szellemi tőkével lehet bejutni. Úgy tűnik, hogy jelenleg ez a rés az úgynevezett berendezésorientált áramkörök gyártása. A berendezésorientált IC-k egy adott berendezés céljaira tervezett, nagy szellemi munka befektetését igénylő és kis sorozatban gyártható áramkörök. A mikroelektronika területén a nemzetközi együttműködés szélesedését jelzi, hogy IC-k előállítására magyar-szovjet vegyes vállalatot hoztak létre. Mind a berendezésorientált áramkörökkel kapcsolatos exponálási törekvések, mind a közvetlen nemzetközi együttműködés szükségessé teszi az integrált áramkörök külföldi jogi védelmének a biztosítását is. Nézetünk szerint ezeknek a körülményeknek a figyelembevételével célszerű a nemzetközi szerződés kidolgozásában részt venni, és ha szükségessé válik, a nemzeti integrált áramköri jogszabályt létrehozni. Mi tanácsolható a hazai fejlesztőknek jelenleg? Az IC-k funkcionális újdonságot tartalmazó áramkörei, új gyártási eljárásai az 1983. évi 5. sz. törvényerejű rendelettel módosított, a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (Szt.) alapján oltalomban részesíthetők. A berendezésorientált IC-k esetében, mivel ezeket egy adott berendezés funkcionális követelményeinek megfelelően tervezik meg, nagyobb a valószínűsége a szabadalmazható találmányok létrehozásának. 225 _______
